A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság épületét és a munkavégzés körülményeit mutatták be dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének részvételével január 16-án a bíróság vezetői a kerület vezetőinek és országgyűlési képviselőinek. Az épületbejárás tapasztalatai alapján a XXI. századi ügyfélközpontú bírósággal szemben támasztott elvárásoknak megfelelően szükséges az óbudai bírósághoz méltatlan ügyfélfogadási és munkakörülmények megszüntetése és a bíróság elhelyezésének megoldása.
A bíróság épülete az igazságszolgáltatás jelképe, így a bíróság elhelyezési körülményei nemcsak a bírák és az igazságügyi alkalmazottak munkavégzését, hanem az ügyfelek viselkedését is befolyásolják. Emiatt fontos az elmúlt években megkezdett épületfejlesztések tovább folytatása, mivel hazánkban több bírósági épület is felújításra vagy bővítésre szorul – mondta el a bejáráson Handó Tünde, az OBH elnöke.
A bírósági szervezet költségvetése az elmúlt három évben 20-25 százalékkal emelkedett, mely forrástöbbletet az infrastruktúra fejlesztésére fordították az adott települések bevonásával. Az OBH 2015-ben elnyerte az év vagyonkezelője díjat – a fejlesztések tovább folynak, reagálva a kor kihívásaira, hogy biztosítani tudják országos szinten az igazságszolgáltatás kiegyensúlyozott munkáját. Szimbolikus jelentősége van ugyanis annak, hogy miként jelenik meg a bíróság.
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság – eredetileg pártházként funkcionáló – épületét 1953-ban adták át, a bíróság 1991-ben költözött az épületbe. Az átadás óta csak a villamosvezetékek, valamint a víz- és csatornacsövek részleges cseréje történt meg, más jelentősebb változás, fejlesztés nem volt. Az irodák túlzsúfoltak, és hiányoznak a modern, XXI. századi bíróság működéséhez nélkülözhetetlen helyiségek is. A szűkös alapterület miatt nincs tanúszoba és őrizetes váró, ahogy gyermekmeghallgató helyiség és távmeghallgatásra alkalmas tárgyalóterem sem.
Az ügyteher az óbudai bíróságon az országos átlag fölött van. Az elkövetkező években nem várható a bíróság munkaterhének és létszámának csökkenése, sőt ezek növekedése van kilátásban. Így a jelenlegi elhelyezés a rendelkezésre álló alapterület jelentős növelése nélkül nem megoldható. Megoldást kell találni a bíróság elhelyezésére, a mai kor színvonalának megfelelő megjelenéssel és az ügyforgalom hatékony kezelésével, amelyhez egy legalább 5500 négyzetméter nettó alapterületű épületre volna szükség.
Az elhelyezési nehézségekről a meghívottak a „pincétől a padlásig” maguk is meggyőződhettek az épületbejárás során. Kovács József, a bíróság elnökhelyettese bemutatta a polgári és a büntető kezelőirodát, a pincében található irattárat, a lépcsőfordulóban lévő „rabvárót”, az egy helyiségben lévő porta- és postázó részleget, néhány tárgyalótermet és dolgozó szobát, valamint a dísztermet. Kádárné Báló Ágnes, a bíróság elnöke prezentációjában ismertette, hogy az óbudai bíróság jelenleg a legrosszabb állapotú kerületi bíróság. Bár az épület teljes körű felújítása elkerülhetetlen lenne, a megfelelő elhelyezéshez szükséges alapterület közel duplája az épület teljes alapterületének. Ezért kizárólag belső átépítéssel és felújítással nem oldható meg a bíróság elhelyezési problémája.
A konzultáción a bírósági vezetők részéről elhangzott, hogy megfontolandó olyan állami kezelésben lévő üres ingatlan felkutatása a II. vagy a III. kerületben, amelyet alapterülete, elhelyezkedése és meglévő, vagy kialakítható belső elosztása alkalmassá tesz a bíróság megfelelő elhelyezésére. Makula Gergely, az MNV Zrt. igazgatója az épületbejárás alkalmával ígértet tett arra, hogy megvizsgálják a lehetőségeket és felmérik a probléma megoldására alkalmas ingatlanok helyzetét.
