Az új eszközök, anyagok és technológiák folyamatos kihívás elé állítják a munkavédelmi szakembereket. Az eddig „hagyományosan” szabványokra alapozott feladatellátásra egyre kevésbé lehet építeni, így a professzionális munkavédelmi tevékenység egyre inkább korszerű technológiai ismereteket, konstruktív, de biztonságtudatos szemléletet igényel. A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések növekvő száma szintén erős érv a munkavédelmi feladatok újszerű megközelítése mellett. A részletekről Nesztinger Pétert, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának vezetőjét kérdeztük.
– A munkavédelem általános helyzetére legegyszerűbben a munkabaleseti statisztikákból következtethetünk. Mit mutatnak a számok?
– A gazdaság, a termelés élénkülése és a munkavégzésre vonatkozó növekvő elvárások hatása a munkahelyi balesetek, a halálos munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések számának kismértékű növekedését eredményezte. Magyarországon 2015-ben több mint húszezer, három napon túl gyógyuló munkabaleset történt.
– Milyen okok vezethettek a baleseti számok növekedéséhez?
– Az elmúlt időszak gazdasági élénkülésének köszönhetően a foglalkoztatottak száma látványosan emelkedett az iparban is, éppen abban az ágazatban, amelyben a baleseti kockázatok magasabbak, és ez sajnos a munkabalesetek számában is megmutatkozik. A statisztikák évről évre azt mutatják, hogy a feldolgozóipar, a szállítás-raktározás és a kereskedelem területén történik a legtöbb munkabaleset. Ha a leggyakoribb okokat nézzük, a mechanikai veszélyforrások elleni biztonsági berendezések hiányát vagy működésképtelenségét, az egyéni védőeszközök hiányát vagy viselésük elmulasztását, valamint a munkavédelmi ismeretek hiányát emelném ki. A halálos munkabalesetek száma is némileg emelkedett az elmúlt három évben, amit nem kezelhetünk függetlenül a végzetes kimenetelű balesetek szempontjából legveszélyesebb ágazat, az építőipar fellendülésétől. Mivel a lakáscélú támogatások bevezetésével számítani lehet egy újabb növekedési hullámra az építőiparban, az ágazatra még nagyobb figyelmet kell fordítania a munkavédelmi hatóságnak.
– Jellemzően milyen mulasztások, hiányosságok okozzák ezeket a baleseteket?
– A munkáltatóknak felróható okok közül elsősorban a védőfelszerelések, illetve a munkavédelmi ismeretek hiányosságait emelném ki, de meg kell említenem a munkavállalók fegyelmezetlenségét, könnyelműségét is. Ha azonban kicsit eltávolodunk az építőipartól és általánosságban tekintünk a jellemző munkabaleseti okokra, azt látjuk, hogy a pszichés megterhelések is egyre jelentősebb arányt képviselnek. E jelenség azonban túlmutat a baleseti okok körén, hiszen a pszichoszociális eredetű hiányzások is egyre gyakoribbak. Nemzetközi kutatások adatai alapján e hiányzások aránya az 50-60 százalékot is eléri.
– Az elmondottak alapján korántsem csak a balesetek számának visszaszorítására kell kiemelt figyelmet fordítaniuk…
– A 2015-ben nyilvántartásba vett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek (munkával összefüggő, határérték feletti egészségkárosító hatásnak való kitettség) száma is emelkedett. Ezzel együtt a fizikai és ergonómiai kóroki tényezők által okozott és bejelentett foglalkozási megbetegedések száma évek óta – mondhatni irreálisan – alacsony. A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések, valamint a fokozott munkahelyi pszichés megterhelés okozta egészségkárosodások a bejelentési esetszámok alapján szintén alulreprezentáltak. Az alacsony számú bejelentések egyik lehetséges oka, hogy éppen a korszerű technológiák alkalmazásából – például a képernyős munkahelyek tömeges megjelenéséből – eredő vagy az újonnan mindinkább a figyelem középpontjába kerülő pszichoszociális kóroki tényezők okozta foglalkozási megbetegedéseket nem ismerik fel, emiatt nem is jelentik be. Az újonnan megjelenő kockázatokból származó betegségek diagnosztikájának fejlesztése ezért kiemelt fontosságú. A munkabalesetek eltitkolásának és a foglalkozási megbetegedések kis regisztrált esetszámának nyilvánvaló oka, hogy nem ismerik fel vagy nem jelentik be az eseteket, ami sajnálatos módon a szankciók elkerülésére, adminisztratív mulasztásra, valamint a rendezetlen munkaügyi körülményekre vezethető vissza. Hadd jegyezzem meg, hogy a be nem jelentett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések sérültjei, betegei is megjelennek az ellátórendszerben mint orvosi ellátást igénybe vevők, így a társadalom viseli a munkahelyi mulasztások anyagi következményeit is. Ugyanakkor a hatékony prevencióhoz szükséges információk elvesznek, hiszen a kórházak „saját sorsú” betegként kezelik ezeket az embereket, nem pedig mint munkabaleseti sérültet vagy foglalkozási megbetegedésben szenvedőt.
– Milyen lépéseket tart szükségesnek a munkával összefüggő újabb és újabb kockázatok kivédésére, illetve az újonnan jelentkező káros hatások beazonosítására, megelőzésére?
– Először talán érdemes ezek közül megemlíteni néhányat, hogy világossá váljon, honnan erednek ezek az új kockázatok. Például a gazdaság és a termelés átalakulása, a technika fejlődése, az új anyagok felfedezése, az informatika térhódítása mellett a megnövekedett pszichés terhelés olyan változásokat eredményeznek a munka világában, amelyeket bár nehéz követni és azonosítani, de megoldás után kiáltanak. Továbbá idetartoznak a jelenkor kihívásai, például a globalizáció, a klímaváltozás és az arra reagáló fejlesztések, az új vegyi anyagok megjelenése vagy az infokommunikációs technológiák és eszközök rendkívül intenzív fejlődése, amelyek mind folyamatos kihívást jelentenek a munkahelyi biztonsággal és egészségmegőrzéssel foglalkozó szakemberek számára. E feladat nehézsége többek között abban rejlik, hogy a hagyományos munkavédelmi szemlélet egyre kevésbé alkalmazható a korszerű technológiáknál. A munkavédelmi tárgyú szabványok, jogszabályok nem tudják követni a műszaki fejlődést, egyre gyakrabban szembesülhetünk azzal, hogy nem találunk feltétel nélkül alkalmazandó előírásokat, megoldásokat a hatékony védelemre, így a technológiai ismeretek is már elengedhetetlenek a kockázatok meghatározásához. A munkavédelmi megközelítés pedig egyre inkább elvárás a fejlesztőktől is, nem elég megalkotni az új terméket, módszert, anyagot, gondolniuk kell a használatuk biztonságára, az egészségvédelemre. További céljaink közt szerepel, hogy a vállalkozások versenyképességét a munkavédelem szakszerű ellenőrzése mellett a munkavédelmi feladatok elvégzését segítő ingyenes online eszközök bevezetésével, a hatékony munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer kialakításának vagy a jól bevált gyakorlatok ismertetésének, cseréjének ösztönzésével segítsük. Mindezek mellett fontosnak tartjuk a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztésének, a tájékoztatásnak, a társadalmi kommunikáció és a munkavédelmi tárgyú kutatási eredmények közzétételének támogatását is.
(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
