Különösen nagy anyagi hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt újabb bűnvádi eljárás indult a Vosztocsnij űrállomás építésének ügyében – jelentette be szerdán Irina Volk, az orosz belügyminisztérium szóvivője.
Az eljárás egy, az űrállomás objektumain munkálatokat elvégző, meg nem nevezett magánvállalat vezetője ellen indult az amúri körzetben. Az ügyészség április végén közölte, hogy Vosztocsnij építésével kapcsolatban 36 vizsgálat indult sikkasztás, hűtlen kezelés és csalás címén.
Nyikolaj Pilipcsuk, Szaha Köztársaság (Jakutföld) ügyésze, aki korábban az amúri körzetben látott el hasonló hivatalt, a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek a törvénysértések hátteréről elmondta, hogy az építkezést 2010-ben állami szakértői jóváhagyást nélkülöző tervdokumentáció nélkül indították el. A többszintű kivitelezői struktúrába olyan vállalatok kapcsolódtak be, amelyeknek ehhez nem volt sem elegendő szaktudásuk, sem forgóeszközük. Pilipcsuk szerint mintegy 800 millió rubeles kárt (csaknem 3 milliárd 350 millió forintot) a kivitelezők önként megtérítettek.
Habarovszkban a távol-keleti körzeti katonai bíróság múlt csütörtökön kezdte meg egy, a Vosztocsnij építésével kapcsolatos 5,2 milliárd rubeles (jelenlegi árfolyamon több mint 21,5 milliárd forint) sikkasztási ügy tárgyalását. A vádlott a Dalnyesztroj építőipari vállalat volt vezetője, Jurij Hrizman, annak fia, Mihail, a cég volt főkönyvelője, Vlagyimir Asihmin és a területi képviselőház volt elnöke, Viktor Csudov. A tárgyalás zárt ajtók mögött folyik, mert az ügy 300 kötetre rúgó dokumentációja államtitkokat is tartalmaz.
Április végén Moszkvában a Csendes-óceáni Hídépítő Vállalat (TMK) vezérigazgatóját, Igor Nyesztyerenkót ítélték három év és három hónap börtönre, mert csalással 104,5 millió rubelt (mintegy 450 millió forint) emelt el a Vosztocsnij költségvetéséből. A bíróság megállapította, hogy a csalássorozat értelmi szerzője a TMK igazgatótanácsának elnöke, Szergej Jugyin volt, akinek kezdeményezésére fantomcégeken keresztül lopták ki a pénzt a hídépítőből. Jugyin ügyében még nem zárult le a nyomozás.
A távol-keleti Ciolkovszkij (korábban: Uglegorszk) város mellett épülő Vosztocsnijban az eredeti tervek szerint 2015. november 30-án bocsátották volna fel az első rakétát, ám Putyin a munkálatok akadozása miatt, hat héttel a tervezett start előtt átütemezte az indítást április 27-re. Műszaki hiba miatt azonban az űrközpont felavatását egy nappal el kellett halasztani.
Múlt csütörtökön lemondott tisztségéről Leonyid Salimov, egy jekatyerinburgi vállalat vezetője, mert a cége által gyártott kábel meghibásodása miatt kellett átütemezni a rakétastartot, amelyen Vlagyimir Putyin elnök is jelen volt.
Az április 27-re tervezett indítás kudarca miatt egyébként Dmitrij Rogozin űrhajózásért felelős miniszterelnök-helyettes és Igor Komarov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat vezérigazgatója is elnöki megrovásban részesült. Újabb rakétaindítást 2017-ig nem terveznek Vosztocsnijban.
Az épülő űrközpont kapacitásainak kereskedelmi értékesítése 2018-tól kezdődhet majd meg. Abban az évben öt, a továbbiakban pedig nyolc-tíz felbocsátással számolnak évente.
A mintegy hétszáz négyzetkilométeren elterülő objektumot Oroszország fő polgári űrrepülőterének szánják. Azért építették meg, hogy az orosz űrprogramot függetleníthessék a szovjet időkben Kazahsztánban létrehozott bajkonuri űrközponttól.