Jogszerűtlenül, környezeti hatásvizsgálatok elvégzése nélkül fogadták el Belgiumban a két atomerőművi blokk üzemidejét meghosszabbító törvényt, de a blokkok ideiglenesen tovább üzemelhetnek, ha a nemzeti bíróság úgy látja, hogy az a villamosenergia-ellátás megszakadásával fenyegető, valós és súlyos veszély elhárításához szükséges – közölte döntését az Európai Unió Bírósága.
Az ügy előzménye, hogy Belgium 2003-ban ütemtervet fogadott el atomerőműveinek fokozatos felszámolására. Nem épülhetett meg számos új létesítmény, a működő erőműveknek pedig negyvenéves üzemelést követően fokozatosan, vagyis 2015 és 2025 között be kellett, illetve be kell fejezniük a működésüket. Ennek megfelelően a Schelde folyónál, az észak-belgiumi Antwerpen és a holland határ közelében elhelyezkedő Doel atomerőmű 1-es és 2-es blokkjai 2015 első felében befejezték a villamosenergia-termelést. Az év júniusában azonban a belga jogalkotó tíz évvel, 2025-ig meghosszabbította a blokkok üzemidejét, és korszerűsítéseket, valamint a biztonsági szabályok betartását szavatoló munkálatokat írt elő.
Két belga környezetvédő egyesület a vonatkozó törvény megsemmisítését kérte a belga alkotmánybíróságtól, azt állítva, hogy a hosszabbításra környezeti hatásvizsgálat és a nyilvánosság részvételét lehetővé tevő eljárás mellőzésével került sor. Az alkotmánybíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, hogy kell-e környezeti hatásvizsgálatot folytatni az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására vonatkozó törvény elfogadásához.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében megállapította, hogy az erőművek környezeti kockázatának csökkentése érdekében végzett fejlesztésre és korszerűsítésre irányuló munkálatok az eredeti üzembe helyezéshez hasonló állapot elérésével jártak. Ezért az uniós irányelvben előírt környezeti hatásvizsgálatokat az üzemelés meghosszabbításához el kellett volna végezni, ahogy – Hollandia közelsége miatt – a határokon átterjedő hatások vizsgálatát is.
Az uniós bíróság indoklásában kiemelte, a hatásvizsgálat csak abban az esetben maradhat el, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságát érintő veszély valószínű, ami a mostani ügyben nem szerepelt az indokok között.
A bíróság ugyanakkor azt is megjegyezte, akkor tartható fent az üzemidő hosszabbítás, ha a tagállam igazolja, hogy a villamosenergia-ellátás megszakadásával fenyegető, valódi és súlyos veszélyt más eszközökkel, vagy megoldással nem lehetne elhárítani. Az ilyen intézkedés fenntartása azonban csupán a valós veszély megszüntetéséhez szigorúan szükséges időtartamra terjedhet ki – tették hozzá.
Azt is megjegyezték, hogy a hatásvizsgálatokat a projekt végrehajtása során vagy azt követően is elvégezheti Belgium, ekkor a belga alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy fenntartja a törvényt.
