Gyilkosság és gyilkossági kísérlet címén vádat emeltek csütörtökön egy volt brit katona ellen, aki részese volt egy csaknem öt évtizeddel ezelőtti észak-írországi vérengzésnek.
A nyilvánosan nem azonosított, a vádiratban „F katonaként” szereplő vádlott az ügyészség szerint felelős két tüntető meggyilkolásáért, és további négy tüntető sérelmére elkövetett gyilkossági kísérletért. A vizsgálat összesen 17 volt brit katona ügyében folyt, a vádhatóság szerint azonban a másik 16 egykori ejtőernyős ellen nem sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni.
Az észak-írországi felekezeti konfliktus egyik legtragikusabb, a történelembe véres vasárnap néven bevonult eseményének Londonderry volt a színhelye. Brit ejtőernyősök 1972 januárjában tüzet nyitottak az északír katolikus polgárjogi mozgalom által a bírósági végzés nélküli internálások ellen szervezett – a hatóságok által betiltott – tüntetés résztvevőire, és 13 felvonulót, köztük hat fiatalkorút megöltek, 17-et súlyosan megsebesítettek.
Az egyik sérült hónapokkal később, kórházban halt bele sebesülésébe, így a halálos áldozatok száma összesen 14. A korabeli első brit vizsgálat szerint a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az egykori legnagyobb észak-írországi britellenes fegyveres milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai lőni kezdtek a brit katonákra.
Az 1998-ban kezdődött, 2010-ben befejeződött újabb hivatalos vizsgálat azonban – amely a leghosszabb és a legköltségesebb volt a brit politikatörténetben – megállapította, hogy a lelőtt tüntetők egyikénél sem volt lőfegyver, és az első lövést a helyszínre vezényelt brit ejtőernyős egység katonái adták le.
David Cameron akkori konzervatív párti brit miniszterelnök a vizsgálat lezárulta után a londoni alsóházban, „a kormány és az ország nevében” elnézést kért a történtekért.
Londonderry az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom fellegvára. Ennek egyik jele, hogy a város félhivatalos közkeletű neve nem is Londonderry, hanem csak Derry. A Londonderry elnevezést az északír fővárostól, Belfasttól 110 kilométerre északnyugatra, az ír határ közelében fekvő településen sehol nem lehet látni.
Gavin Williamson védelmi miniszter a vádemelés csütörtöki bejelentése után közölte: a brit kormány minden jogi támogatást megad a megvádolt katonának, ennek jegyében fedezi a teljes perköltséget is.
