A lengyel kormányszóvivő kedden, Lengyelország szovjet megtámadásának 80. évfordulóján visszautasította azt az előző nap hangoztatott orosz álláspontot, miszerint nem tekinthető megszállásnak az 1939-es szovjet katonai bevonulás. Andrzej Duda elnök szerint a tragikus eseményekre emlékezni kell a mai szövetségesek kiválasztásakor.
Piotr Müller Szergej Ivanovnak a RIA Novosztyi hírügynökség által közzétett véleményére reagált. Ivanov Vlagyimir Putyin volt kabinetfőnöke, korábbi miniszterelnök-helyettes, az orosz Katonai Történeti Társaság (RVIO) elnöke. „Nem megszállásról volt szó, mert a balti országok és Lengyelország lakói a Szovjetunió állampolgárai lettek, az ebből fakadó összes joggal és kötelességgel” – jelentette ki az orosz politikus.
Ivanov értékelése szerint a Vörös Hadsereg bevonulása előtt Lengyelország 1939 szeptemberében államként ténylegesen megszűnt létezni, politikai és katonai vezetése a német hadsereg támadása miatt „szétszóródott”. A lengyel kormányszóvivő „rémisztőnek” minősítette és a harmincasas-negyvenes évek „testvéri segítségnyújtásról” szóló szovjet propagandájához hasonlította Ivanov nyilatkozatát.
„A második világháború elején két (a német és a szovjet) nagyhatalom szövetségre lépett, és együtt megtámadták Lengyelországot és más államokat, ez történt valójában” – fejtette ki Müller. Lengyelország nem fogadja el a történelemhamisítást, nagyon rossz politika, ha ezt az eszközt használják fel bizonyos történelmi események jó színben való feltüntetésére – hangsúlyozta a szóvivő.
Később Andrzej Duda elnök, megkoszorúzva Varsóban a lengyel földalatti állam szovjet belbiztonság (NKVD) által 1944-45-ben meggyilkolt ismeretlen katonáinak emléktábláját, felidézte: 1939. szeptember 17-én beteljesedett a szeptember 1-jei német támadással elindított folyamat. „Nyolcvan évvel ezelőtt Lengyelország negyedik felosztása történt meg” – fogalmazott.
„Miután akkor, szeptember 17-én Lengyelországot a felosztók már véglegesen szétszakították, a teljes szabadságot valójában csak 1993-ban nyertük vissza, amikor az utolsó szovjet katona elhagyta Lengyelországot” – mondta Duda. A tragikus évfordulóról nemcsak megemlékezni kell, tanulságát szem előtt kell tartani a szövetségesek keresésekor is – húzta alá a lengyel elnök. „Komoly, felelősségteljes, megbízható, nekünk kedvező szövetségeseket kell keresnünk. Remélem, hogy ma vannak ilyen szövetségeseink” – fűzte hozzá, utalva a lengyel NATO- és EU-tagságra.
A második világháborút Lengyelország náci német megtámadása robbantotta ki 1939. szeptember 1-jén. Alig három hét múlva, szeptember 17-én – a szovjet-lengyel megnemtámadási egyezményt megsértve – keletről a Vörös Hadsereg is támadásba lendült, és megszállta a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.
A Szovjetunió 1941 júniusában történt német megtámadásáig tartó megszállás a lengyel értelmiség kiirtására irányuló akcióval is járt, amelynek egyik helyszíne 1940 tavaszán a nyugat-oroszországi Katyn (Katiny) lett, ahol más helyszínekkel együtt több mint 20 ezer lengyel tartalékos tisztet és más foglyot gyilkoltak meg a németek.
Az 1939-1941-es szovjet megszállás lengyel áldozatainak számát 90-100 ezerre becsülik. A közép-európai térség felosztása német és szovjet érdekszférára nemcsak a háború kitörését követő megszállási övezeteket határozta meg, hanem hatással volt a háború utáni európai rendezésre is.
