A kutatók és gyártók között heves verseny folyik újabb és újabb nem halálos fegyverek feltalálása és előállítása terén, különösen az Egyesült Államokban. A kampány felerősödik minden olyan eset után, amelyben rendőrök fegyvertelen gyanúsítottat lőnek agyon.
A New Scientist beszámolója szerint sorra születnek a gumilövedékek, nehéz és tompa, a bőrt át nem ütő lövedékek különböző formái, de jönnek új megoldások is. A Security Devices International kifejlesztett egy műanyag kapszulát, amit szilikon géllel töltenek meg. Becsapódáskor a kapszula széttörik, a gél pedig ellapul egy viszonylag nagy területen.
A Safer Shot Bouncer nevű lövedéke hasonlóan alkalmaz egy plasztilin-szerű anyagot. Egyesek olyan megoldással próbálkoznak, ami elkerüli a becsapódást. A SmartRounds Technology már árusítja újítását, amely a célpont érintése nélkül előtte robban olyan erővel, hogy a földre teríti a célszemélyt.
A legnagyobb probléma, amit még senkinek sem sikerült megoldania, hogy a nem halálosnak nevezett fegyverek túl gyakran bizonyulnak halálosnak. A nyolcvanas évek közepéig az észak-írországi összecsapásokban kilőtt minden 4000 plasztik lövedék közül egy halálosnak bizonyult.
Arról nincs adat, hogy hányan haltak meg a rendőrök által használt sokkolók miatt. Gyakorlatilag azonban elképzelhetetlen olyan fegyvert előállítani, amelynek a használata nem okozhat halált – még a legbiztonságosabban csak ájulást okozó fegyver miatt összeeső gyanúsított is szenvedhet magától az eséstől halálos sérülést. Azonban ha emiatt lemondanának a nem halálosnak minősített eszközökről, a rendőrök csak hagyományos fegyvereiket használhatnák veszélyhelyzetben, ami a jelenlegi gyakorlatnál sokkal több halálos áldozatot követelne.
Barabás T. János