Az elmúlt néhány napban számtalan hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy az európai országok kormányai, főleg a keleti régióban fekvőké, nem ratifikálja azonnal az internetes kalózkodás ellen és a szerzői jogok védelme érdekében létrejött ACTA tervezetet. Számos országban alakultak ki kisebb nagyobb tüntetések is, ahol a demonstrálók a törvény aláírása ellen szólaltak fel.
Az események sorozatában különös fordulópontot jelent, hogy pénteken Európa legnagyobb gazdasági ereje, Németország is bejelentette, nem írják alá az egyezményt. Arra viszont kevesen számítottak, hogy ezen híresztelések hatására a britek két legjelentősebb gazdasági médiuma, a Financial Times és a The Economist is már úgy nyilatkozott, hogy ezzel végleg befellegzett az internet szabadságát féltők körében komoly aggodalmat kiváltó törvénytervezetnek.
Tényleg megdöbbentő, hogy a laza kötelékű, de annál szervezettebb Anonymous csoport, vagy ahogy hívják őket a hacktivisták underground mozgalomként indultak, de mára a mainstrem politikai kultúra részévé váltak és a technológia fejlődésével egyre egyszerűbbé válik, hogy bárki részese vehessen az online aktivista kampányoknak. Míg a 90s években a hackerek az illegális csínytevésekkel, betörésekkel szereztek hírnevet maguknak, az új generáció a technológiák építésére és az internet szabadságának fenntartására törekszik – írja a cert.hu.
