A nem fertőző betegségek évente 16 millió ember korai – hetvenéves kor előtt bekövetkező – halálát okozzák világszerte – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentéséből, amely azonnali cselekvésre buzdítja a világ kormányait a krónikus betegségek okozta globális nyomás enyhítése érdekében.
„A globális közösségnek meg van a lehetősége arra, hogy megváltoztassa a nem fertőző betegségek terjedésének ütemét” – hangsúlyozta Margaret Chan, a WHO főigazgatója, a nem fertőző betegségek globális mutatóiról szóló 2014-es jelentés (Global status report on noncommunicable diseases 2014) ismertetésekor.
„Évente mindössze fejenkénti 1-3 dollár ráfordítással az országok jelentősen csökkenthetik a nem fertőző betegségek előfordulását és a belőlük eredő halálesetek számát. 2015-ben minden országnak saját célkitűzéseket és költséghatékony lépéseket kell kidolgoznia. Amennyiben nem így lesz, akkor továbbra is több millióan fognak ideje korán meghalni” – fogalmazott Chan.
A jelentés szerint a nem fertőző betegségek okozta korai halálozások többsége megelőzhető. A 2012-ben regisztrált 38 millió ilyen haláleset közül 16 millió – 42 százalék – volt idő előtti és megelőzhető, szemben a 2000-ben regisztrált 14,6 millióval.
A krónikus betegségekből eredő korai halálozások száma jelentősen csökkenthető a dohány- és alkoholtermékek fogyasztásának csökkentését, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód visszaszorítását, valamint az általános egészségügyi ellátás javítását célzó kormányintézkedésekkel – húzta alá a jelentés.
A dokumentum szerint különösen az alacsony-, és közepes jövedelmű országokban van szükség még több erőfeszítésre: ezeken a területeken a nem fertőző betegségekben elhunytak száma meghaladja a fertőző betegségekben maghaltakét. A krónikus betegségekből eredő halálozások majdnem háromnegyede és a 16 millió korai haláleset 82 százaléka ezekben az országokban történik.
A jelentés kitér a WHO 2013-2020-as globális akciótervére, amelynek célja, hogy 2025-ig 25 százalékkal csökkenjen a krónikus betegségek okozta halálesetek száma. Az ebben megfogalmazott kilenc globális célkitűzés között szerepel az olyan rizikófaktorok visszaszorítása, mint a dohányzás, a sófogyasztás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás és a túlzott alkoholfogyasztás.
Sok országban már sikerrel bevezettek bizonyos intézkedéseket. A regionális, illetve országos szintű sikertörténetek között említi a jelentés Törökországot – a dohánytermékek árusítására és reklámozására vonatkozó szigorú korlátozásai -, Magyarországot – az egészségre káros étel- és italösszetevőkre kivetett adó -, és Argentínát, Brazíliát, Chilét, Kanadát, Mexikót és az Egyesült Államokat – a csomagolt ételek és a kenyerek sótartalmának csökkentése – miatt.
Habár néhány ország komoly előrelépéseket tesz a globális célok elérése érdekében, a többség el van maradva. A nem fertőző betegségek hátráltatják a szegénység enyhítését célzó erőfeszítéseket és fenyegetést jelentenek a fejlődésre. Ha az emberek lebetegednek, vagy meghalnak életük teljében, akkor csökken a termelékenység. A betegségek kezelésének költségei pusztítóak lehetnek mind az egyénre, mind az ország egészségügyi rendszerére nézve – olvasható a WHO honlapján.
A becslések szerint 2011 és 2025 között a nem fertőző betegségek 7000 milliárd dollárt fognak felemészteni az alacsony-, és közepes jövedelmű országokban. A WHO becslései szerint a krónikus betegségek okozta globális nyomás enyhítése ugyanakkor 11,2 milliárd dollárba kerülne évente, ami fejenkénti 1-3 dollár ráfordítást jelent.
Forrás: MTI
