Az Egyesült Államok „nemzeti érdekeire” hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról – derült ki egy a Reuters hírügynökség birtokába jutott, szerdán a kongresszusnak elküldött külügyminisztériumi jelentésből.
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy „a vállalat és annak vezérigazgatója, Matthias Warnig, aki Vlagyimir Putyin szövetségese, büntetőintézkedésekkel sújtható tevékenységet folytattak, de az Egyesült Államok nemzeti érdeke, hogy lemondjon a szankciókról.”
Sajtóinformációk szerint a külügyminisztérium négy orosz hajóra és négy másik orosz szervezetre is kivetett szankciókat, azonban amerikai törvényhozók szerint mindez nem elegendő ahhoz, hogy leállítsák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését.
Jeanne Shaheen demokrata szenátor azt mondta, csalódott a történtek miatt. „Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használni a (gázvezeték) befejezésének megakadályozására” – fogalmazott a politikus. Joe Biden szintén a projekt ellenzői közé tartozik. Az amerikai elnök szerint ugyanis ez „rossz üzlet Európának.”
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték majdnem kész, befejezéséhez még nyolcvan kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Washington szerint Európa még inkább függővé válna az orosz energiahordozók szállításától. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
Heiko Maas német külügyminiszter üdvözölte a lépést. „Ezt egy konstruktív lépésnek tekintjük, amelyről szívesen folytatjuk a tárgyalásokat washingtoni partnereinkkel” – mondta a tárcavezető. Az orosz tisztviselők szerdán jelezték, hogy a szankciókról való lemondás javítja Washington és Moszkva kapcsolatát.
Jurij Vitrenko, az ukrán állami tulajdonban lévő energetikai vállalat, a Naftogaz vezérigazgatója szerint a Északi Áramlat-2 Oroszország „legrosszabb és legveszélyesebb geopolitikai projektje”.
Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését negyven százalékról több mint hatvan százalékra emelné.
