A modern háborúkban, valamint a katonák, kötelékek műveleti alkalmazásakor a balesetek okozzák a veszteségek nagyobb részét, nem pedig az ellenséges tevékenység. Vagyis a hadfelszerelés és a védőeszközök alkalmassága, biztonságtechnikai állapota, valamint a kiképzettség döntően befolyásolhatja egy katona túlélő képességét. Mindezekről Gulyás András ezredest, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának főigazgatóját kérdeztük.
— Amikor a katonák biztonságáról esik szó, harckocsira, fegyverre, repeszálló mellényre és fedezékre gondolunk, vagyis nehezen vonatkoztatunk el a harci cselekményektől.
— Ne feledjük, hogy a katonai hivatás is munka, amelynek megvannak a saját munkavédelmi rendszabályai. Ugyanakkor szinte az egyetlen olyan foglalkozás, ahol a legfőbb veszélyforrás, vagyis az ellenség szándékosan tör a munkavállaló életére, illetve veszélyezteti a testi épségét. Például egy külföldi misszióban szolgáló katona munkaképessége, harcképessége a kiképzés mellett alapvetően a felszerelésétől függ, amelynek éppen annyira részét képezik az egyéni védőeszközök (a sisaktól a bakancsig a védőszemüvegen át akár a tömegpusztító fegyverek és az ipari mérgező anyagok ellen védelmet nyújtó gázálarcig és védőruházatig), mint a fegyverzet vagy a ruházat – gondoljunk az időjárásnak való kitettségre. Ez utóbbi egyébként már a munkakörnyezet része, amihez hozzátartoznak a munkaeszközök, hadfelszerelések, adott esetben a – kollektív védelmet biztosító – harcjárművek is. Alapvetően fontos még a belső környezet, ami az egészségügyi ellátást, élelmezést és egyebek mellett a tisztálkodási, pihenési lehetőség biztosítását jelenti. E körülmények – néhány ezer kilométer távolságban és több hónapnyi igénybevétel esetén – nagyban befolyásolják a katonák aktuális fizikai, mentális állapotát, pszichikai hatásokkal, például összezártsággal, monotóniával szembeni ellenálló képességét.
— Hogyan látják el szervezeti szinten a katonák munkavédelmét?
— A terület gazdája a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (HM HH) mint a honvédelmi ágazat országos illetékességű integrált katonai hatósága, amely a jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági, szakhatósági, közigazgatási, egyeztetési, szakmai, irányítói feladatokat is ellátja. A HM HH szervezete igazgatóságokra tagolódik, ilyenek például az építésügy, a tűzvédelem vagy a veszélyes katonai objektum felügyelete, és értelemszerűen idetartozik a munkavédelem is, amelynek irányítási feladatait a Honvédelmi Munkafelügyeleti Igazgatóság (hatósági felügyelet) és a Szakirányítási Igazgatóság (szakirányítás szervezése) látja el. Itt zajlik például a munkavédelmi szakállomány felkészítése, továbbképzése, a munkavédelem ágazati követelményeinek és végrehajtás rendjének meghatározása, továbbá a szakterület átfogó stratégiájának meghatározása. A stratégiai megközelítés azért is fontos, mert a munkavédelemnek a megelőzésen túl helye, szerepe van a munkahelyek és a munkaeszközök megtervezésénél, kialakításánál és kiválasztásánál, sőt, a technológiák és a kiképzés rendszerének a katonai alkalmazáshoz történő adaptálásában is.
— Ebben a rendszerben munkavédelmi szempontból ki a munkáltató?
— A MH-ban megosztott munkáltatói felelősségi rendszer érvényesül, amelyben szerepet kap az alkalmazó, a rendszeresítésért és az üzemeltetésért felelős és az állományilletékes parancsnok egyaránt. Kötelezettségek és felelősség szempontjából a honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnokának van a „civil” munkáltatóhoz leginkább hasonló jogköre, több másik honvédelmi szervezettel együttműködve. Például az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit sem önállóan határozza meg. Nem vagy csak meghatározott körben szerezhet be munkaeszközöket, hadfelszereléseket, valamint katonai és egyéni védőeszközöket, azokat zömmel beszerzési, rendszeresítési eljárások eredményeként „kapja”. Az ő felelőssége – nagy részben – e folyamatok kezdeményezésében, valamint a hadfelszerelések rendeltetésszerű használati feltételeinek biztosításában jelenik meg. A szolgálatteljesítés biztonságának kialakításában kulcsszerepe van még a rendszeresítésért felelős szervezeti egységnek, amely például a munkaeszközök, hadfelszerelések beszerzési műszaki leírásainak, illetőleg harcászati és műszaki követelményeinek kidolgozását, koordinálását végzi a katonai alkalmazhatósághoz, illetve az eszközök biztonságos használatához szükséges vizsgálatok és csapatpróbák szervezésével együtt. Kiemelt szerepe van az üzemeltetésért felelős szervezetnek is, amely a szakterületi ellenőrzések végrehajtásával, valamint az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok tervezésével, szervezésével biztosítja az építmények, munkahelyek, munkaeszközök, katonai védőeszközök, hadfelszerelések előírás szerinti üzemeltetését és használatát. Végül, de nem utolsósorban az alkalmazókat említeném meg, akik a hadfelszerelésekre, katonai technológiákra vonatkozó biztonsági előírások figyelembevételével meghatározzák a – hadműveleti igényeken alapuló – harcászati és műszaki követelményeket, előírásokat.
(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)