A legutóbbi barcelonai eset úgy tűnik elgondolkodtatta a döntéshozókat, s úgy tűnik most már talán komolyan elgondolkoznak azon, hogy hogyan lehet védekezni az ilyen gaztettek ellen — áll Balogh Zsuzsanna biztonságtechnikai mérnök alezredes, és Szabó Lajos biztonságtechnikai mérnök dolgozatában.
A közelmúltban egy kisteherautó hajtott gyalogosok közé Barcelona központjában. A rendőrség terrorista támadásnak minősítette az esetet. Az áldozatok állampolgárságáról egyelőre nem érkezett hír, a legfrissebb közlések szerint 16-an vesztették életüket. A barcelonai terrortámadásról beszámoló cikkek után a sajtó megpróbált utánajárni, hogy hogyan lehet védekezni az ilyen jellegű terrortámadások ellen.
A cikkek „betontömbök, homokzsákok, utcákat eltorlaszoló járművek” alkalmazását javasolják. Ha ez megvalósul, egy olyan Európában leszünk kénytelenek élni, ahol mindenütt úttorlaszok, barikádok védik az embereket, mintha háború lenne. Pontosan erről szólnak a frissebb cikkek, melyek elborzasztó látványról számolnak be. Lassan úgy fog kinézni Európa minden városa, mintha háború, vagy polgárháború lenne, amit csak fokoz az utcára vezényelt, fegyverekkel felszerelt rendőrök-katonák nagy száma.
Franciaországot említve azt írják az első cikkben: „A belügyminisztérium kérte a rendőr-kapitányságokat, hogy fejlesszenek ki „behatolásgátló és szűrőberendezéseket” a nyári szezon fontos eseményeire.” Tehát a francia belügy nem biztonságtechnikai mérnököket, a feladat végrehajtásában jártas, arra kiképzett személyeket, hanem műszaki kérdésekben általában végzettséggel nem rendelkező rendőröket kér fel, ráadásul fejlesztésre, ahelyett, hogy a meglévő alkalmas eszközöket terveztetné a közterületekre.
Hasonló megoldásokat – kapkodó, ad-hoc jellegű próbálkozásokat – sorol fel a cikk a továbbiakban is más országokra hivatkozva. Az időben később megjelent cikkek alapján beigazolódni látszik, hogy sajnálatos módon a politikusok e kérdésben még tájékozatlanabbak, mint egyéb kérdésekben, így aztán ahelyett, hogy a témában jártas szakemberek tanácsait kérnék ki, ismét csak látszatintézkedésekkel próbálják orvosolni a problémát.
Végeznek valamilyen elemzéseket, hol, milyen helyeken van esélye a gázolásos merényleteknek, mint például a sétálóutcák, tömegek által látogatott szabad terek stb., ahova koncentrálni kellene a védelmet. Nem veszik számba azonban, hogy hányféle megoldás „kapható a piacon” azonnal betonfalakat és homokzsákokat és fegyvereseket kérnek.
Megelégszenek a gázolás elleni védelemre szorítkozással, holott a robbantás esélye – lásd a legutóbbi hírek szerint erre is készültek – nagy. Az épületek, homlokzatok robbantás hatásaitól való védelme is fontos. Az esetleges robbantás másodlagos hatásainak kockázatait csökkenteni kell, a képezni és felkészíteni kell az üzletek alkalmazottait, biztonsági őröket, hiszen oda menekülnek be a járókelők és még sorolhatnánk. Figyelembe véve, de nem elfogadva, hogy elemzések szerint hazánkban nincs esély a terrorista támadások bekövetkeztére, érthetetlen, a téma szőnyeg alá söprése. Pedig csak egy kis előre tervezéssel, odafigyeléssel életeket menthetnének meg az akár akaratlagos, akár véletlenszerű járdán, buszmegállóban várakozó emberek gázolása esetén az utcabútorok megfelelő kialakításával.
Két kitűnő magyar szakcikk is megjelent a témában – sajnálatos módon nagyon szűk körben ismeretesek – melyeket a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont jegyez, az Elemzések című folyóiratában. Ezek Tálas Péter – Szente-Varga Mónika: A 2017. augusztusi spanyolországi terrortámadásokról (2017. augusztus 21.) és Rácz András – Brestyánszki Flóra: A gépjárművel végrehajtott, ramming típusú terrortámadásokról és a védekezés lehetőségeiről (2017. július 23.) címmel.
Igaz, ezek egyikében sem mélyednek el túlságosan a szerzők a biztonságtechnikai megoldások részletezésében, lévén inkább biztonságpolitikai szakértők és nem biztonságtechnikai mérnökök jegyzik azokat. Nagyon sajnálatos, hogy a tárgyban született szakcikkek, doktori értekezések által felvázolt megoldásrendszerek a szakmabelieken kívül szinte nem is ismertek, holott világszerte szakemberek fejlesztenek, publikálnak e tárgyban.
Mintha a különböző fórumokon, kiállításokon, mint pl. a minden évben megrendezett Security & Counter Terror Expón megjelenő cégek által kínált számos megoldás nem is létezne. Idén is több kiállító mutatott be mobil, nagy tömegek vonzó események alkalmával ideiglenesen felállítható utcai szerkezeteket a merényletek megfékezésére. Olyanok, amelyek esztétikusak, nem feltűnőek, pontosan meghatározott ellenállási értékekkel méretezettek, és kifejezetten ilyen esetekre tervezték meg őket szakavatott mérnökök.
Szinte hihetetlen, hogy a bevezetőben említett cikkekben még „bíztató nyilatkozatokat” is tesznek olyanok, akik a sebtében elhelyezett otromba betonakadályokat és virágládákat „tesztelték”: ezekről a tesztekről olvasva minden jóérzésű biztonságtechnikai mérnök elborzad.
Léteznek ugyanis a nagy, nyílt tereket, sétáló utcák, üzletközpontok és hasonló a gázolásos támadások által veszélyeztetett területek ilyen támadásoktól való megoldására szabványokat és építészeti előírásokat tartalmazó szabályzatok, módszertanok úgy katonai mint „civil” városi környezetre vonatkozó módon. Számított, méretezett védőtávolságok, esztétikus, de hatékony oszlopsorok, az utca burkolatába épített kiemelkedő térelemek, esztétikusan kialakított szinteltérések, süppedő „homokcsapdák” a parkokban, megerősített térvilágítást adó kandeláberek és még lehetne sorolni.
A vásárlók az összes nagy üzlet bejáratai előtt masszív acéloszlopok között sétálnak át, anélkül, hogy jelentőséget tulajdonítanának azoknak, holott azok az ők és az üzlet védelmére vannak ott. Bárki, aki elsétál Budapesten a Szabadság térre, a cikk elolvasása után képes lesz azonosítani mindazokat a mechanikai védelmi eszközöket, amelyeket ott egy épület megelőző védelmére telepítettek.
Fontos lenne, hogy a döntéshozók olvassanak el néhány e tárgyban született tanulmányt, nézzék meg az erre a feladatra specializálódott cégek kínálatát, mielőtt ad-hoc módon olyan alkalmi eszközzel csúfítják el a közterületeket Európa-szerte, amelyek alkalmassága finoman szólva is kérdéses lehet.
