Az Európai Bizottság legutóbbi negyedéves áttekintése szerint az Európai Unióban a foglalkoztatás és a társadalmi helyzet 2012 negyedik negyedévében is aggodalomra adott okot.
A foglalkoztatás mindenütt visszaesett, folytatódott a munkanélküliség növekedése és a háztartások pénzügyi helyzete továbbra is súlyosnak mondható. Egyre nyilvánvalóbb, hogy egyes tagállamokban az állami költségvetési megszorítások és az adóemelések negatívan hatnak a foglalkoztatásra és az életszínvonalra. A negyedéves áttekintés arra is kitér, hogy az Unión kívüli országokból érkező nettó bevándorlás lelassult, és a válság a születések számát is hátrányosan érinti.
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős európai biztos kijelentette: Európában egyre súlyosbodik a társadalmi válság, és számos tagállamban a kézzel fogható javulásnak még a jelei sem mutatkoznak. A válság sok helyen elsősorban a legszegényebbeket sújtotta. Állami beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kormányok újra megteremthessék az inkluzív növekedés lehetőségét, és a lakosságnak tényleges esélyt nyújthassanak a méltányos megélhetésre. A Bizottság nemrégiben elfogadott szociális beruházási csomagja az erre alkalmas eszközökre is rámutatott. Mindenekelőtt azonban nagyobb szolidaritásra van szükségünk, az egyes országokon belül és az országok között egyaránt. A válságot csakis összefogással győzhetjük le.
Idén januárban tovább nőtt a munkanélküliség, amely az Unióban ma már 26,2 millió embert sújt (ebből 19 milliót az euroövezetben): ez a gazdaságilag aktív népességnek 10,8 százalékát (az euroövezetben 11,9 százalékát) teszi ki. A munkanélküliség arányában az euroövezet déli és a perifériáján elhelyezkedő, illetve északi országai között mutatkozó különbség 2012-ben elérte az eddig példa nélkül álló 10 százalékot. Az Unió GDP-je 2012 negyedik negyedévében 0,5 százalékkal csökkent, ami a legjelentősebb visszaesés 2009 eleje óta. A teljes uniós foglalkoztatottság csökkenése 2012-ben 0,4 százalékos volt; pozitív fejlemények kizárólag a részmunkaidős foglalkoztatásban jelentkeztek. 2012 negyedik negyedéve 0,2 százalékos visszaesést hozott az előző negyedévhez képest.
A költségvetési megszorítások kedvezőtlenül hatottak a foglalkoztatásra. Az adó- és a szociális ellátórendszerek változásai és a közszférában foglalkoztatottak egyre zsugorodó bére a háztartások tényleges bevételének jelentős hanyatlásához vezetett, és különösen az alacsony jövedelmű háztartások életkörülményeire rótt jelentős terhet. A kiadások csökkentése és az adók emelése különbözőképpen érintette a magas és az alacsony jövedelmű társadalmi csoportokat. Az elemzés tanúsága szerint elengedhetetlen a költségvetési reformok gondos megtervezése annak elkerülése érdekében, hogy aránytalanul megnövekedjenek a legszegényebbekre nehezedő terhek, amint ez néhány országban (például Észtországban és Litvániában) történt. Az uniós lakosság körében a pénzügyi nehézségekkel küzdők aránya jócskán meghaladja az előző évtized során bármikor megfigyelt szintet: ilyen helyzetben van az alacsony jövedelmű háztartásoknak csaknem egynegyede.
A válság korai szakaszában a szociális védelemre fordított kiadások jelentős mértékben ellensúlyozták a háztartások bevételkiesését, és ezzel hozzájárultak a gazdaság stabilizálásához. A 2010-es év közepe óta ez a jótékony hatás visszaszorult, és 2012-re már azokban az országokban is eljelentéktelenedett, ahol tovább növekedett a munkanélküliség. A szociális kiadások visszaszorulása jóval erőteljesebb volt, mint az eddigi válságok során, ami részben az euróválság nyomán elkerülhetetlenné vált költségvetési konszolidáció kivételes mértékéről árulkodik. A szociális kiadások csökkenése számos tagállamban semlegesítette a szociális védelmi rendszerek gazdasági stabilizáló szerepét, és – legalábbis rövid távon – valószínűleg hozzájárult a recesszió súlyosbodásához is.
Idén februárban a Bizottság szociális beruházási csomagot terjesztett elő, amelyet útmutatónak szán a tagállamok számára a jelentős kihívások legyőzésére érdekében alkalmazandó hatékonyabb és eredményesebb szociális politika kidolgozásához. A Bizottság a csomagban hangsúlyozta, hogy még a szűkös állami költségvetések idején is fenn kell tartani, sőt növelni kell az állami beruházásokat az olyan területeken, mint a gyermekgondozás, az oktatás és az aktív, egészséges öregedés, mivel ilyen befektetések híján számosan képtelenek részt venni a társadalom életében vagy fejleszteni gazdasági potenciáljukat.
Az Európai Unióban nemcsak a fiatalok munkanélkülisége ért el újabb csúcspontot (2013 januárjában az aktív fiatalok 23,6 százalékának nem volt munkája), hanem a munka nélkül töltött időszakok is egyre hosszabbá válnak. 2012 harmadik negyedévében az aktív fiatalok 7,1 százaléka több mint egy éve volt munkanélküli; ez az arány egy évvel korábban 6,3 százalék volt. Ez a tendencia azt a súlyos veszélyt hordozza magában, hogy e fiatalok elszakadnak a munkaerőpiactól és ezzel magától a társadalomtól is. Kifejezetten aggodalomra ad okot azoknak a 25 év alatti fiataloknak a növekvő – jelenleg mintegy 8 millióra tehető – száma, akik nem dolgoznak, és oktatásban vagy képzésben sem részesülnek.
Az elfogadhatatlanul magas fiatalkori munkanélküliség problémájának megoldásához igyekszik segítséget nyújtani a Bizottság 2012. december 5-én közzétett, a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó csomagja. A csomag részeként a Bizottság az ifjúsági garancia általános bevezetésére vonatkozó ajánlásra tett javaslatot annak érdekében, hogy az iskolarendszerű tanulmányainak befejezését vagy munkanélkülivé válását követő négy hónapon belül a 25 éven aluli fiatalok mindegyike színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve megfelelő lehetőséget arra, hogy folytassa tanulmányait, tanulószerződéses gyakorlati képzésben részesüljön, vagy szakmai gyakorlatot szerezzen. A Miniszterek Tanácsa az ajánlással kapcsolatban 2013. február 28-án politikai megállapodásra jutott . A Bizottság a közelmúltban működési szabályokat javasolt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés minél gyorsabb alkalmazása érdekében. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elindítására az Európai Tanács 2013. február 7-8-i ülésén tett javaslatot. A kezdeményezés a 2014–2020 közötti időszakra 6 milliárd EUR költségvetéssel rendelkezik.
A negyedéves áttekintés a válságnak a termékenységre gyakorolt negatív hatását is elemzi. A termékenységi mutató 2009 óta megtorpant, és az EU-27 országaiban valamivel az 1,6 gyermek/nő arány alatt állapodott meg. Tovább emelkedett a nők átlagos életkora az első gyermek születésekor, és ma már eléri a 30 éves küszöböt.
Másfelől a várható élettartam is tovább növekedett, a jelenlegi átlag férfiaknál 77,4, nőknél pedig 83,1 év. Az EU-n kívüli országokból érkező bevándorlás a 2007-es csúcshoz képest csökkent, de az EU-27 országok még 2011-ben is nettó félmilliós emelkedést tartottak nyilván, azaz ezer uniós lakosra jutott egy harmadik országból érkező bevándorló. Emelkedik az állampolgárságot megszerzők száma, amely már megközelítette az egy milliót. Semmiképpen nem szabad alábecsülni az uniós munkaerőpiacot érintő hosszútávú kihívásokat, amelyek a munkaerő csökkenéséből és elöregedéséből adódnak.
Forrás: BiztosításiSzemle
