Egy új kutatás szerint egyes városokban visszafordíthatatlanul melegebb éghajlatra kell számítani alig több mint 30 év múlva.
Egy évtized múlva a jamaicai Kingston éghajlata nagy eséllyel véglegesen felforrósodik, Szingapúr esetében 2028-ra, Mexikó-város esetében 2031-re, Kairónál 2036-ra, Phoenix és Honolulu esetében 2043-ra jósolnak hasonlóan visszafordíthatatlan folyamatokat a kutatók.
Egy globális felmelegedéssel foglalkozó új tanulmány annak lehetséges időpontját igyekszik belőni egy-egy város, illetve ökoszisztéma esetében világszerte, amikorra rendszeressé válik egy olyan magasabb hőmérséklet, amilyet korábban nem tapasztaltak az adott helyen.
Sajnos ezek a dátumok több tucat város esetében is egy generáción belüliek. A kutatók időjárási adatokat, számítógépes modelleket és egyéb adatokat használtak fel annak a jövőbeli időpontnak a meghatározására, amikortól a hőmérséklet magasabb lesz, mint a megelőző 150 év legmelegebb évében volt.
Például a világ egészét tekintve a legmelegebb év 2005 volt. A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint 2047 lesz az a dátum, ami után valószínűleg már minden év melegebb lesz, mint a rekordként beállított 2005-ös év.
Ez egyben a kutatók szerint azt is jelenti, hogy adott várost tekintve a megállapított dátum után a leghidegebb év is melegebbnek számít majd, mint a legforróbb év volt azt megelőzően.
A tanulmány szerzői bíznak benne, hogy a klímaváltozásnak ez az új tálalásmódja ösztönzőleg hat majd a kormányokra, hogy tegyenek valamit, mielőtt túl késő lenne.
A Hawaii Egyetem biológiai földrajzkutatója 39 különböző számítógépes modellt futtatott le, hogy megállapítsa, hogy egy adott régió esetében mely évben áll be olyan környezeti változás, amilyet korábban még nem tapasztaltak.
A világ egészére megállapított 2047-es dátum a folyamatosan emelkedő üvegházhatású gázkibocsátáson alapul. Ha a világon sikerülne lecsökkenteni a széndioxid-kibocsátást és egyéb gázok kibocsátását, úgy ez a dátum 2069-re is kitolható. Jelenleg azonban a 2047 az elképzelhetőbb céldátum.
A kutatók előrejelzései szerint a példátlan meleg 2020-szal, az indonéziai Manokwari városával indul, ezt követi a jamaicai Kingston. A következő két évtizedben 59 város lakóinak lényegében teljesen új éghajlathoz kell hozzászokniuk, beleértve Szingapúrt, Havannát, Kuala Lumpurt és Mexikó várost. 2043-ra 147-re nő ezen városok száma, ami a vizsgálatba vont városok több mint fele.
Az USA nagyvárosai közül elsőként Honolulu és Phoenix lesznek azok, akik megtapasztalják az éghajlatváltozás visszafordíthatatlan hatásait, melyet San Diego és Orlando követnek majd 2046-ban. New York és Washington körülbelül 2047-ben fognak szembenézni az új éghajlattal, Los Angeles, Detroit, Houston, Chicago, Seattle, Austin és Dallas ennél néhány évvel később.
A 265 megvizsgált város közül legutolsóként az alaszkai Anchorageban áll majd be az új klíma, méghozzá 2071-ben.
A korábbi kutatásoktól eltérően a mostani sokkal inkább a trópusokra mint a sarki régiókra koncentrál. A trópusokon ugyanis a hőmérséklet nem igazán változik, így akár már egy kis emelkedésnek is óriási hatása lehet az ökoszisztémára. Egy három fogok változás nem sokat számít a sarkvidékeken, de drámai hatása lehet a trópusokon, amelynek a Föld biológiai diverzitását köszönheti.
A kutatók azt is megállapították, hogy az óceános savasságát tekintve a Föld már átlépte azt a küszöböt, ahonnan teljesen új rendszerről lehet beszélni. Ez 2008-ban következett be, amikortól minden év savasabbnak számított, mint azt megelőzően.
A vizsgált fajok közül a korallzátonyok lesznek az elsők, amelyek megérzik az új éghajlatot –2030 körül – egyben ezek a legkiszolgáltatottabbak is a klímaváltozásnak.
Forrás: BiztosításiSzemle
