Japán katonai hatalommá válási tervének és Kína-ellenesnek nevezi a kínai sajtó a Tokió által kedden elfogadott új nemzetbiztonsági stratégiát.
A dokumentum szerint a szigetország 2014 és 2019 között öt százalékkal fogja növelni védelmi kiadásait, s többek között rakétaelhárító fegyvereket, tengeralattjárókat és F-35 típusú vadászgépek tucatjait szerzi majd be. A stratégia szerint a jövőben Japán a Kelet-kínai-tengerre fókuszálna, s délnyugati szigetein kétéltű egységeket hozna létre.
A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Hua Csun-jing úgy fogalmazott: Japán védelmi stratégiájának irányai az ország általános fejlődési irányait is mutatják, az pedig a régiós biztonságra is kihat. Az ázsiai országoknak, köztük Kínának ébernek kell maradniuk a szigetországgal szemben – mondta Hua.
A nacionalista hangvételéről ismert Global Times kínai állami lap egyenesen Kína ellen irányulónak nevezte a stratégiát, amely a túlzottan liberálisnak minősített alkotmány japán kormány által tervezett reformját is könnyebbé teszi majd.
Japán az önvédelmi típusú berendezkedéstől a támadó jellegű felé mozdul el – idézi a lap Vu Huaj-csongot, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia japán intézetének kutatóját. Vu munkatársa, Lü Jao-tung szerint a szigetország a Kína jelentette fenyegetésre hivatkozva erősíti katonai erejét, de a védelmi kiadások fokozásával az Egyesült Államoktól való függőségén is lazítana.
A Hszinhua hírügynökség éles hangú kommentárja szerint Japán biztonsági szemléletében fordulópontot jelent az új „veszélyes” stratégia. Ugyan Abe Sindzó miniszterelnök országát a dokumentum „a béke megteremtésének proaktív” szereplőjeként írja le, a megfogalmazás csak elfedi Japán valódi célját, „vad ambícióját”, hogy katonai hatalommá váljon. A kulcsszó itt nem a béke, hanem a proaktív, az ugyanis kezdeményezést jelent, ami szintén a szigetország új felfogására utal, kezdeményező, aktív szerepvállalásra, sőt megelőző csapásra utalva.
Forrás: MTI
