Oroszország kiterjedt nukleáris hadgyakorlatokat indított, melynek célja a „masszív nukleáris csapásindítás” gyakorlása egy ellenséges támadásra adott válaszlépésként – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A manővereket Vlagyimir Putyin elnök rendelte el, azzal az indoklással, hogy „új külső fenyegetések” megjelenésére kell felkészülni, és „folyamatosan bevetésre kész, modern stratégiai erőkre” van szükség. A gyakorlat során többek között a Kamcsatkai-félszigeten elhelyezett pleszeki bázisról indították el a Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát, valamint más, atom-tengeralattjárókon telepített ICBM-eket. Emellett nagy hatótávolságú cirkálórakétákat is teszteltek Tu-95-ös bombázók fedélzetéről.
Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz nukleáris arzenál folyamatos fejlesztés alatt áll, és nagyobb pontosságú, gyorsabb indítási idejű rakétákat telepítenek. Az orosz hadgyakorlatokat a Nyugattal fokozódó feszültségek kontextusában hajtják végre, mivel Moszkva korábban figyelmeztetett, hogy válaszlépéseket fog tenni, ha Ukrajna hosszú hatótávolságú nyugati fegyverekkel mér csapást mélyen Oroszország területére.
Az orosz elnök korábban kijelentette, hogy elkerülné az új fegyverkezési versenyt, de az ország szükséges és elégséges szinten kívánja fenntartani nukleáris erőit. Ezzel egy időben Alexander Stubb finn elnök Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és felszólította Kínát, hogy támogassa az orosz nukleáris tevékenységek de-eszkalálását, mondván, „kulcsfontosságú, hogy egy nagyhatalom, mint Kína, közvetítő szerepet vállaljon az eszkaláció megakadályozásában.”
Az orosz nukleáris erők az elmúlt időszakban több nagyszabású hadgyakorlaton vettek részt, ideértve az év elején tartott közös manővereket Oroszország belorusz szövetségesével, amely befogadta a moszkvai taktikai atomfegyverek egy részét.
