Az elmúlt év közepén a Rendőrség Tudományos Tanácsának (RTT) újjászervezéséről döntött Papp Károly országos rendőrfőkapitány. A testület elnöki feladatkörének ellátásával Dr. Németh József alezredest bízta meg, aki haladéktalanul hozzákezdett a szervezet megújításához, és korábbi tapasztalataival ötvözve, friss ötletekkel, új elképzelésekkel is kibővítette a szervezet munkaprofilját. Az alezredest elképzeléseiről, céljairól, és a szervezet munkamódszereiről kérdeztük.
– A megbízása óta eltelt időben mit sikerült megvalósítani elképzelései közül?
– Azt nem mondhatom, hogy mindent, de a legfontosabb dolgok már elindultak. Az országos rendőrfőkapitány 2013. július 16-i hatállyal bízott meg a rendőrségi Tudományos Tanács elnöki feladatkörének ellátásával, az azóta eltelt fél esztendő az irányok kijelölésével telt. Első körben a szervezeti és működési feltételeket kellett megteremteni annak érdekében, hogy a testület hatékonyan és eredményesen működhessen. Nyugodtan nézzen körül az irodámban, szerintem látható, hogy nem a „külcsínre” törekszem, sokkal fontosabb a belbecs, vagyis a minőségi tartalom… Ezekben a hetekben fejeződik be az előkészítés, remélem, már február végén megtarthatjuk az új személyi összetételű Tudományos Tanács alakuló-ülését.
– Korábban hogyan működött a Tudományos Tanács?
– Az elmúlt időszak működését nem tisztem megítélni, az aktuális feladatokról és a tervekről szeretnék beszélni. A kinevezésem, vagy 2013 novembere óta eltelt időszakban azonban hatályba lépett az ORFK tudományos munkájára és újítási szabályzatára vonatkozó normatív előírás, amely újraszabályozza ezeket a területeket, többek között tartalmazza a ránk vonatkozó feladatok keretrendszerét is. Ennek értelmében volt lehetőségem javaslatot adni a leendő tanácstagokra, hogy minél hamarabb megkezdhessük az érdemi működést.
– Milyen fontosabb előírásokat, iránymutatásokat tartalmaz a narratíva?
– A norma legfeljebb 15 főben állapítja meg a tanács létszámát, és előírja, hogy a tagok elsősorban tudományos fokozattal rendelkezők legyenek. Mindezek figyelembe vételével már megtettem javaslatomat a testület összetételére, a jelölések elbírálása folyamatban van. A tagok kiválasztásának egyik kiemelt szempontja volt, hogy minden szakterületről – bűnügy, rendészet, gazdaság, stb. – tudományos fokozattal is bíró szakembereket tömörítsen a testület. Reményeink szerint főkapitány úr a következő hetekben elfogadja a javaslatot, s akkor a Tudományos Tanács már február hónapban megalakulhat, a későbbiekben pedig a meghatározott időközönként tartandó tanácsüléseken az elfogadott napirendnek megfelelően haladunk majd végig az egyes feladatcsoportokon.
– Mi a tanács működésének célja?
– Röviden úgy fogalmaznám meg, hogy a rendőrség szakmai munkáját tudományos alapokra épülő kutatási adatokkal és tanulmányokkal támogassuk, és egyfajta tudományos hátteret nyújtsunk rendőri tevékenységnek. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez a testület alapvetően nem az elvont elméleti kutatásokra koncentrál majd, hanem azokra a tevékenységekre, amelyek a szakmai, gyakorlati életet tudják segíteni. Cél az is, hogy a testület megalakulása után a kollégák mindegyikének legyen egyfajta szakterületi irányvonala. A norma úgy fogalmaz, hogy olyan szakkollégiumokat, munkacsoportokat is létrehozhatunk, amelyek szakterületekhez, szakirányokhoz, szolgálatokhoz kapcsolódhatnak, tehát minden tagnak lesz egy-egy felelősségi területe, így tevékenységünk átfogja a társadalomtudomány, és természettudomány teljes spektrumát. A lényeg, hogy a tanács nem egy protokolltestület, hanem egy munkatestület lesz, szigorú feladatterv alapján működünk majd, ütemezve hajtjuk végre azokat a teendőket, amelyeket a testületi ülésen meghatározunk, pontosítunk. Lényeges, hogy megvalósuljon a testületi gondolkodás, és testületi döntés! Vannak elképzeléseim, ötleteim, ezeket javaslat szintjén meg is fogalmaztam, a feladatterv azonban akkor kapja meg végeleges formáját, amikor a 15 fős testület feláll. Közösen állítjuk majd össze a koncepciót és feladattervet, és a továbbiakban az lesz a mérvadó.
– Melyek lesznek a főbb kutatási irányok?
– Kiemelt helyen szerepel majd a bűnügyi vonal – azon belül az élet- és vagyonbiztonság –, a közbiztonsági vagy például a közlekedésrendészeti terület. Ezekre a fő vonalakra csoportvezetőként, vagy kollégiumvezetőként figyelnek majd a megválasztott kollegák. A tanács a javaslatok meghallgatása után dönt majd arról, hogy konkrétan hogyan álljanak fel ezek a munkacsoportok és kollégiumok, milyen feladatokat kell elvégezniük.
– Konkrét felkérésekre adnak tudományos megalapozottságú szakvéleményeket, vagy saját kutatásaik eredményei alapján publikálnak általános érvényű állásfoglalásokat?
– Alapvetően nem a napi aktualitásokra fókuszálunk, nem konkrét esetek elemzéséhez, értékeléséhez nyújtunk tudományos hátteret, a tudomány ugyanis nem tudja lekövetni a napi eseményeket, sokkal nagyobb időintervallumokban kell gondolkodnunk. A tanács tevékenysége elsősorban kutatásokhoz, pályázati projektek indításához és nyomon követéséhez kötődik majd, de rendezvényeket és konferenciákat is szervezünk, vagy támogatunk. Mivel az ORFK tudományos tanácsadó testületeként funkcionálunk, bizonyára előfordul majd, hogy eseti felkéréseknek is eleget teszünk, és tudományosan megalapozott szakvéleményekkel segítjük a rendőrség szakmai tevékenységét. Mindez azt is jelenti, hogy adott esetben nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi kutatások eredményeit is figyelembe vesszük, vagy adaptáljuk, ha szükséges.
– Milyen konkrétumok szerepelnek az első ülések munkatervében?
– Egyelőre a bőség zavarával küzdünk, ezért inkább egy példát emelnék ki. A közelmúltban részt vettem a Magyar Tudományos Akadémia egyik nyitórendezvényén, amely a Horizont 2020 program indulása utáni lehetőségeket mutatta be. A Horizont 2020 az Európai Unióban folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek finanszírozására létrehozott program. Az akadémián elhangzott előadások bemutatták, hogy a 2014-2020 közötti időszakban milyen lehetőségei lesznek az egyéni kutatóknak, a tudományos területen dolgozó szakembereknek és a testületeknek, intézményeknek. Közismert, hogy az EU-támogatásokra pályázni kell, a konferencián elhangzottakból kiderült, hogy pályázhatunk bizonyos alapokra, így kutatásaink finanszírozásához EU-s segítséget is kaphatunk. Ez azért is jó hír, mert nagyon sok ígéretes kezdeményezéssel keresnek meg, a napokban például egy megbeszélés témája éppen ehhez kapcsolódott: olyan kutatást szeretne indítani egy kollégánk, ami tökéletesen illeszkedik a Horizont 2020 szellemiségéhez, de meg kell találnunk azt a keretet, amelybe beilleszthető a projekt, hogy eredményesen tudjunk pályázni a támogatási lehetőségre. Ilyen, és hasonló kutatási irányok indításáról is döntünk majd az első üléseken.
– Milyen önálló rendezvényeket terveznek?
– Hagyományteremtő szándékkal szeretnék elindítani egy nyári vezetői akadémiát, amelynek előadói közé olyan elismert tudósokat, közéleti szereplőket tervezek felkérni, akik nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtéren is saját területük elismert szaktekintélyei. Olyanok, akik új impulzusokat adhatnak, és új dimenzióba helyezik a legújabb tudományos eredményeket, ismereteket. Nagyon örülnék, ha az első két-háromnapos nyári vezetői akadémiát 2014. június elején sikerülne megvalósítani.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Guttray László
