Hat éven belül megkezdhetik a levegőből indítható orosz szuperszonikus rakéták gyártását – közölte Borisz Obnoszov, a taktikai rakétarendszerek vállalatának vezérigazgatója.
Még 2020 előtt 6-8 Mach sebességűek készülhetnek, ennél gyorsabbakra csak jóval később lehet számítani. Mint mondta, az elsők szükségszerűen légi indításúak lesznek, mert csak a hordozó repülőgép gyorsulását felhasználva érhetik el a torlósugár hajtómű működéséhez szükséges sebességet. Az ember vezette hiperszonikus repülőgépekre azonban 2030-2040-ig kell várni. Az első hiperszonikus fegyvereket a következő generációt jelentő PAK DA stratégiai bombázók fogják kapni, amelyek a tervek szerint 2023-ban állnak szolgálatba.
A Mach 5-ös (6 125 km/óra) sebesség meghaladását (ez tekintik a hiperszonikus sebesség alsó határának) a rakétáknak egy titkos, új orosz hajtóanyag teszi lehetővé – közölte Dmitrij Bulgakov, a védelmi miniszter helyettese. A szinte felderíthetetlen és lelőhetetlen rakéták a szakértők szerint drasztikusan megváltoztathatják a katonai egyensúlyi viszonyokat.
Míg az amerikai és a kínai siklórepülő fegyvereket terveznek, amelyek rendkívüli magasságba emelkednek, majd zuhanórepülésben térve vissza az atmoszférába csapnak le céljukra, az oroszok – akik Indiát is bevonták a projektbe – tulajdonképpen hiperszonikus cirkáló rakétát állítanak elő. Ennek alapja a már bemutatott BrahMos, a világ leggyorsabb, Mach 3-as sebességet elérő robotbombája, valószínűleg az új hajtóanyaggal ebből készítik el a hiperszonikus változatot. Üzemanyag fronton nem lebecsülendő a figyelem középpontjába kerülő északi-sarki fegyverkezési versenyben, hogy katonai kutató intézetek olyan új dízel-változatot állítottak elő, amely mínusz 65 fokos hidegben is használható.
További újdonság az ötödik generációs PAK FA különleges új indító rendszere, ami lehetővé teszi, hogy oxigén felhasználása nélkül, plazmasugárral gyújtsák be a gép hajtóművét.
Forrás: Szputnyik hírügynökség
Szerző: Barabás T. János
