A magyar élelmiszerlánc-biztonság integrált rendszere képes megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyek az elmúlt néhány évtizedben jelentkeztek a tudományos és gazdasági változások nyomán – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egy szakmai tanácskozáson.
Zsigó Róbert az Egészség Világnap Élelmiszerbiztonság konferenciáján elmondta, hogy az élelmiszerek és összetevőik globális kereskedelme nagy kihívást jelent az élelmiszerlánc-biztoságért felelős hatóságok számára. A tudományos és technológiai fejlődés ugyanis nem csak előnyökkel jár, de lehetőséget teremt a szaktudással való visszaélésre, az élelmiszerek hamisítására is – mutatott rá.
Kitért arra, hogy az élelmiszerekben előforduló káros baktériumok, vírusok, paraziták és kémiai összetevők több mint 200 ismert betegség kialakulásáért lehetnek felelősek, a gyomorrontástól a rákos megbetegedésekig – adta közre az MTI.
Zsigó felhívta a figyelmet: Magyarországon – a világtendenciához hasonlóan – a korábbinál is nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi szemléletformálásra az élelmiszerbiztonság témájában. Az államnak és a gazdasági szereplőknek a tudás megosztásával és egységes információ-menedzsmenttel kell szolgálniuk a fogyasztók érdekeit.
Ehhez elengedhetetlen a magyar laboratóriumi hálózat fejlesztése és az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatóság működési feltételeinek javítása, valamint integrációja a nagy nemzetközi ellenőrző rendszerekbe – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Hozzátette: szem előtt kell tartani a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elvet, mert a belföldi termelő és élelmiszer-előállító tehet a legtöbbet azért, hogy a magyar termékek a világpiacon is egyet jelentsenek a minőséggel és az egészséggel.
Az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok csökkentésének leghatékonyabb módja a felelős fogyasztói (vendéglátói) magatartás – húzta alá az államtitkár.
Bognár Lajos, az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiáról beszélt. Elmondta: a stratégiának választ kell adnia a globalizációs kihívásokra, hogy átláthatóbb, közérthetőbb és szakmailag is magasabb színvonalú, a kockázatokat hatékonyan kezelő, komplex élelmiszerlánc-biztonsági rendszer működjön Magyarországon.
Ma ugyanis Magyarországon évente mintegy 3 millió embert érint valamilyen élelmiszer-eredetű megbetegedés – jelezte a helyettes államtitkár.
Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke ismertette: a Nébih alapfunkciói a növekedéshez, az értékhez, a bizalomhoz és a hitelességhez köthetők. A növekedés az ellenőrzések hatékonyságának növelését jelenti, valamint a láncszemlélet folyamatos fejlesztését – tette hozzá.
A Nébih értékét a laboratóriumi hálózat, a szakemberek tudása, valamint az infokommunikációs tudásbázis határozza meg – húzta alá a Nébih elnöke.
Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi képviseletvezetője elmondása szerint az élelmiszerbiztonság szerepét mutatja, hogy évente mintegy 2 millió ember halálát okozzák az élelmiszereredetű megbetegedések világszerte. Csak az EU-ban 2013-ban mintegy 310 ezer bakteriális élelmiszer eredetű megbetegedést jelentettek, amiből 322 halállal végződött. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések mintegy 3 százaléka hosszú távú egészségkárosodáshoz vezethet – tette hozzá.
