Rendezni kell a 80 éve a lengyel népességen az Ukrán Felkelő Hadsereg és az Ukrán Nacionalisták Szervezete által elkövetett volhíniai mészárlás ügyét, de a lengyel-ukrán viszonyban jelenleg Oroszország legyőzése a fő cél – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes.
Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak adott hosszabb interjúban a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnökét a lengyel-ukrán megbékélés lehetőségeiről is kérdezték a Lengyelország által népirtásnak minősített, 1943-as volhíniai mészárlás júliusi kerek évfordulója kapcsán.
„Ki kell mondani, hogy rendkívül brutális, kegyetlen népirtás volt az, még bizonyos német népirtásoknál is rosszabb” – jelentette ki Kaczynski. Aláhúzta: az ügyet „rendezni kell, ki kell mondani a megfelelő szavakat”, és egyben meg kell találni a tömegsírokat, újratemetni az áldozatokat. Arra válaszolva, hogy a rendezés érdekében kész lenne-e újból Kijevbe utazni, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalni róla, Kaczynski felidézte: korábban a volt ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval „még határozottabb szavakat használva” is beszélt a témáról.
„Most viszont nem gondolom, hogy ezáltal elősegíteném azt, ami a fő célunk, vagyis Oroszország legyőzését” – fogalmazott Kaczynski. Hozzátette: nem osztja az ukrán fél azon álláspontját, miszerint a rendezés most nem lehetséges. „De ők most háborút folytatnak, elesnek a fronton, őket bombázzák, különféle módokon pusztítják őket, (…) rajtuk is népirtást terveztek elkövetni” – magyarázta a politikus. Hangsúlyozta egyúttal: a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, mégsem szabad felejteni, hiszen „semmilyen civilizált nemzet és állam nem feledkezhet meg az állampolgárain elkövetett népirtásról”.
1943. július 11-én a ma nyugat-ukrajnai Volhínia területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy nyolcezer lengyelt gyilkolt meg. Ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyel lakosság ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt. Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Az ukrán kormány tavaly jelezte, hogy jóváhagyja az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását. Májusban Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a lengyel szejmben elmondott beszédében részvétét fejezte ki a volhíniai mészárlásban áldozatul esettek hozzátartozóinak.
