Elégedetten nyilatkozott a NATO egy illetékese csütörtökön annak a különlegesen gyorsbevetésű katonai egységnek az első riadógyakorlatáról, amelynek a létrehozásáról a tavaly szeptemberi walesi NATO-csúcson született döntés. A speciális egységet elsősorban az ukrajnai orosz katonai beavatkozás, illetve Moszkva tágabb értelemben vett fenyegető magatartása miatt hozták létre.
A különleges egységet, amelynek hivatalosan a Very High Readiness Joint Task Force (VJTF) – vagyis „nagyon magas készültségű egyesített célerő” – elnevezést, ennél jóval szemléletesebben pedig a Spearhead Force („lándzsahegy”) nevet adták, katonai források szerint mintegy 4-6 ezer fősre tervezik.
Kialakítása jelenleg is folyamatban van. Fő erénye az lenne, hogy – ha már az összes feltételt megteremtették – mintegy két napon belül alkalmazható lenne az atlanti szövetséghez tartozó országok bármelyikében, azok bármely térségében.
A VJTF többnemzetiségű erő irányítását évente egymást váltva biztosítják a NATO tagállamai.
Az észak-atlanti szervezet nem titkolja: elsősorban az Oroszországhoz közel eső térségben – így a balti országokban, Lengyelországban vagy éppen Romániában – merülhet fel annak szükségessége, hogy gyors csapaterősítéssel növeljék a szövetségesek közös védelmi képességét. Ezekben az országokban most meg kell teremteni azokat az infrastrukturális előfeltételeket, amelyek szükség esetén lehetővé teszik az oda vezényelt csapatok harci alkalmazását.
A NATO és Oroszország között érvényben van olyan megállapodás, amelynek alapján az atlanti szövetség tartózkodik nagyobb katonai erő állandó jellegű állomásoztatásától a keleti tagországokban. Ehhez a korlátozó jellegű kötelezettségvállaláshoz a NATO annak ellenére tartani kívánja magát, hogy álláspontja szerint Moszkva számos szigorú nemzetközi jogi kötelezettségét rúgta fel az Ukrajna elleni agresszív lépéseivel.
A „lándzsahegy” első riadógyakorlatát a NATO a hollandiai Eindhovenben, valamint a csehországi Chrudimban tartózkodó alakulatoknál hajtotta végre. Jelentősebb számban kapcsolódnak be a gyakorlatba németországi kijelölt egységek is. Az egész riadógyakorlat 11 tagország mintegy 1500 katonáját érinti.
Eindhovenben Mariusz Lewicki, a művelet katonai tervezésének vezetője elégedetten közölte, hogy az első katonai csoportok nyolc órával a riasztás után már menetkészek voltak – adta hírül a távirati iroda.
Mint arról az atlanti szövetség honlapján is beszámolt, a Noble Jump elnevezésű gyakorlaton számos európai ország – Dánia, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Norvégia, Portugália és Szlovénia – központjai tesztelték a NATO-tól érkező riasztási parancsokra adott válaszidejüket.
Forrás: MTI/BP
