Vlagyimir Putyin csütörtökön tagadta, hogy orosz katonai alakulatok lennének Ukrajnában, és kijelentette, hogy nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között. Az orosz elnök az állami televíziós és rádiócsatornákon élőben közvetített műsorban válaszolt a stúdió vendégeinek és a nézőknek, hallgatóknak a kérdéseire.
A Közvetlen kapcsolat Vlagyimir Putyinhoz című, 13. alkalommal megrendezett (immár hagyománnyá vált) bel- és külpolitikai jelentőségű médiaesemény előtt több mint hárommillió kérdés érkezett be telefonon és interneten a szervezőkhöz, valamint egyenes adásban az elnökhöz. Ezzel a mintegy négy óra hosszú műsor rekordot döntött.
Az államfő Irina Hakamada orosz ellenzéki politikus kérdésére válaszolva emlékeztetett az ukrán vezérkari főnök kijelentésére, aki Putyin szerint nyugati kollégáival találkozva közölte, hogy nem harcolnak az orosz hadsereggel. Hakamada arra hivatkozott, hogy politikustársa, a február végén Moszkva központjában meggyilkolt Borisz Nyemcov a halála előtt információkkal rendelkezett az orosz csapatok ukrajnai jelenlétéről.
Az ellenzéki politikusnő arra is rákérdezett, hogy Putyin legkíméletlenebb politikai ellenfeleinek van-e esélyük arra, hogy az orosz törvényhozásba beválasszák őket. Hakamada a két büntetőügyben is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Alekszej Navalnijt, valamint Mihail Hodorkovszkijt, a Jukosz orosz olajcég 2013 végén börtönéből amnesztiával szabadult és külföldre engedett volt vezetőjét említette. Putyin erre annyit közölt, hogy az ellenzék részt vehet és annak részt kell vennie az oroszországi választásokon, amennyiben őt a lakosság támogatja.
Az orosz államfő az ukrán határnál lévő Gukovo orosz település lakóinak kérdésére válaszolva kijelentette, hogy nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között. „Abból indulok ki, hogy ez lehetetlen. Éljenek nyugodtan” – mondta. Az orosz területre becsapódott gránátokat véletlennek és szerencsétlen esetnek nevezte. Putyin bírálta a kijevi vezetést, amely szerinte „sok hibát követ el”, de kerülte, hogy súlyos szavakkal illesse Petro Porosenko ukrán államfőt, amint azt egy kérdező tette. Tagadta, hogy az ukrán elnök felajánlotta volna, hogy Oroszország „vegye magához” a Donyec-medencét.
Korábban a moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök nem zárta ki, hogy „a bizonytalan ukrajnai helyzet katonai fenyegetést jelentsen Oroszországra nézve”. A szakadár délkelet-ukrajnai területek hovatartozásáról ukrajnai menekültek által feltett kérdésre válaszolva Putyin közölte, arról, hogy a területek régióként Oroszországhoz csatlakozzanak, az ott élőknek kell eldönteniük. Hozzátette, hogy – a tavaly májusban tartott népszavazást követően önkényesen kikiáltott – donyecki és luhanszki „népköztársaságok” sorsa nagyban „Kijev politikai bölcsességétől függ”.
Putyin szerint már nincs közvetlen kapcsolat a nyugati büntetőintézkedések és az ukrán válság között, ez a kérdés „politikai síkra” tevődött át. Közölte, hogy most az ukrán válság békés megoldását célzó minszki megállapodásokat kell végrehajtani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy végrehajtsuk azokat, a kijevi vezetés nem siet vele, az ellenünk kirótt szankciók pedig megmaradnak” – állapította meg.
Az orosz elnök is kijelentette, hogy Oroszországnak nem érdemes a nyugati büntetőintézkedések feloldására számítania, és arra kell törekedni, hogy az országot „új fejlettségi szintre emeljék”. Az államfő véleménye szerint Oroszország gazdasági kilátásai nem rosszabbak, mint az Európai Unióéi vagy az Egyesült Államokéi. A politikus volt pénzügyminiszterével, Alekszej Kudrinnal szállt vitába az élő műsorban. A miniszter bírálta Putyin gazdasági tanácsadó testületét is, amely szerinte nehézkesen működik.
Az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek Iránnak való szállítási tilalmának feloldását az orosz elnök azzal indokolta, hogy arra kell ösztönözni Teheránt, továbbra is építő módon működjön együtt a nemzetközi közösséggel az atomprogramról folyó tárgyalásokon. Azt mondta: „egyértelműen látjuk, hogy iráni partnereink nagyon nagy rugalmasságot és világos szándékot mutatnak a kompromisszumra az iráni atomprogramban”. Putyin is hangsúlyozta, hogy az Sz-300-asok szállítására nem vonatkozik az ENSZ szankciója, és a fegyverzet nem irányul Izrael ellen. Hozzátette, hogy „nem olyan régen” egy általa meg nem nevezett arab országnak is szállítottak volna ezekből a rakétarendszerekből, de Izrael ellenkezése miatt leállították az ügyletet, és visszaadták a 400 millió dolláros (mintegy 112 milliárd forint) előleget.
