Jelentősen növekedett a félelem a terrorizmustól Európában, ezért az Európai Bizottság olyan biztonsági stratégiát javasol, amely fokozottabb együttműködést követelne meg a tagállamoktól – mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa pénteken Budapesten.
Az Európai Bizottság magyarországi képviselete által rendezett beszélgetésen az uniós biztos kiemelte: a biztonsági stratégia európai terrorizmusellenes központ létrehozását írná elő az európai rendőrségi együttműködési szervezeten, az Europolon belül, vagyis ez egyfajta nemzetbiztonsági együttműködést jelent. Emellett az informatikai cégekkel hoznának létre európai együttműködést az elektronikus adatforgalom ellenőrzésére.
Navracsics hangsúlyozta: jelenleg az egyik elsődleges biztonsági kockázatot az illegális bevándorlás jelenti, és ahhoz, hogy a tagállamok között igazságosabb legyen a tehermegosztás, a bizottság kötelező kvótarendszer bevezetését javasolja, ami ellenállást váltott ki több tagállam döntéshozóiból.
Bár a bevándorlást illetően sokan csak az illegális bevándorlókra gondolnak, különbséget kell tenni a legális, az illegális bevándorlók és a menekültek között. A jogszerű, legális bevándorláspolitika meghatározása alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartozik.
A legérzékenyebb kérdés humanitárius és pénzügyi okokból is az illegális bevándorlók ügye, ezért az érintett tagállamok az unióhoz fordultak. A bizottság által javasolt kvótarendszert viszont mások mellett a visegrádi országok és a balti államok is elvetették. Ebben a rendszerben több ismérv alapján olyan szorzókat alakítanának ki, amelyekkel elosztanák a bevándorlókat az egyes tagállamok között. Az így letelepített emberek ugyan a schengeni övezeten belülre kerülnének, de öt évig nem mehetnek tovább másik országba.
A biztos az oktatáspolitikával kapcsolatban Magyarországnak tett uniós ajánlásokról elmondta: ezek – mint a térség több más országában – a romák felzárkóztatására vonatkoznak, valamint a felsőoktatási részvételükre. A Magyarországnak szóló ajánlások több aggályt fogalmaztak meg a romafelzárkóztatással kapcsolatban, kiemelve, hogy továbbra is magas a felsőoktatásban a különbség a roma és nem roma származású hallgatók aránya között, és magas az iskolaelhagyó romák aránya. A bizottság szerint erősíteni kell a felzárkóztatási programokat, továbbá a felsőoktatásban és a szakképzésben az eddigieknél hatékonyabban kell biztosítani a hátrányos helyzetűek és a romák részvételét.
