Lemondott tisztségéről Pierre de Villiers francia vezérkari főnök, aki nemrégiben nyílt konfliktusba került Emmanuel Macron államfővel. Utódjának az államfő Francois Lecointre-ot, a miniszterelnöki hivatal védelmi kabinetjének vezetőjét nevezte ki a kormányülésen.
Az 55 éves tábornok 1995 májusában fiatal századosként az ENSZ békefenntartók kötelékébe tartozó francia katonákat vezette a boszniai szerb fegyveresekkel a szarajevói Vrbanja híd mellett vívott összecsapásban. De Villiers néhány perccel a védelmi tanács szerdai ülése előtt jelentette be távozását. Ő az első vezérkari főnök, aki lemondott az 1958-ban, Charles de Gaulle elnök által által alapított V. köztársaság történetében.
Villiers tábornok nyílt konfliktusba került az államfővel, amióta bírálta a hadseregnél tervezett megtakarításokat, s a védelmi költségvetést „tarthatatlannak” nevezte. Macron emiatt a múlt heti nemzeti ünnepen tartott beszédében figyelmeztette őt, hogy nem vitathatja nyíltan az elnök, azaz a hadsereg vezetőjének a döntéseit. A vezérkari főnök maradása vagy távozása azóta az egyik legfőbb téma volt a francia médiában.
Az új kormány 4,5 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő még az idén az állam működésében, ebből a legjelentősebb összeg, mintegy 850 millió euró a védelmi tárcára hárul.
„A jelenlegi körülmények között nem vagyok abban a helyzetben, hogy biztosítani tudjam annak a hadseregmodellnek a fenntarthatóságát, amelyben hiszek Franciaország és a franciák védelmének szavatolása érdekében, s hogy támogassam hazám ambícióit. Következtetésképpen, a mai napon benyújtottam lemondásomat a köztársasági elnöknek, aki azt elfogadta” – írta közleményében de Villiers.
„Mindig ügyeltem arra a kinevezésem óta, hogy megtartsam azt a hadseregmodellt, amely szavatolja a koherenciát az Európával és Franciaországgal szembeni fenyegetések, a hadseregeink folyamatosan növekedő feladatai, valamint a kapacitási és költségvetési eszközök között” – tette hozzá a vezérkari főnök, aki három és fél éve töltötte be a tisztséget.
A tábornok emlékeztetett arra, hogy „a lojalitás legszigorúbb tiszteletben tartása mellett, amely mindig is az alapját jelentette a politikai vezetéssel tartott kapcsolatnak, úgy ítélte meg, hogy feladatai közé tartozott a kétségeinek megosztása, több alkalommal, zárt ajtók mögött, a teljes átláthatóság és igazság jegyében”. De Villiers arra utalt, hogy a nemzetgyűlés egyik zárt ülésén, majd a védelmi tanács múlt heti ülésén is élesen bírálta a tervezett költségvetési megvonásokat, ahonnan azonban minden kiszivárgott a sajtóba.
A konfliktust megelőzően egyébként Macron június 30-án hosszabbította meg egy évvel a 61 éves tábornok megbízatását, akinek akkor ígéretet tett arra, hogy a védelmi költségvetés 2025-re eléri a hazai össztermék (GDP) két százalékát, miután az elmúlt három évtizedben folyamatosan csökkent a francia hadsereg büdzséje.
