Magyarország 2011-es európai uniós elnökségének kezdetére aknamentes lehet a horvát-magyar határ magyar oldala – írta az Index. A hírportál cikke szerint a munkák elvégzése nem politikai, hanem anyagi kérdés.
A délszláv háborúban szerb és horvát csapatok 80 kilométeren telepítettek aknákat a határ közelében, így az sem kizárt, hogy magyar oldalra is kerültek robbanószerkezetek. Mivel az aknásításról nem készültek vázlatok, azt sem lehet pontosan tudni, hány és milyen robbanószerkezet van a föld alatt. Éppen ezért a teljes határterületet át kell vizsgálni.
A horvát tűzszerészek eddig több mint 37 kilométernyi területet mentesítettek, a munka folytatása a szükséges pénz előteremtésétől függ.
Turi András rendészeti szakállamtitkár szerint a horvát féllel már megkezdték az előzetes egyeztetéseket, az aknamentesítési munkák folytatásához szükséges 30-40 millió forint várhatóan már nyáron rendelkezésre áll majd.
Az aknamentesítésre az életveszélyes helyzet megszüntetése mellett a határnyiladékok tisztítása és a határjelek pótlása miatt is szükség van, nem beszélve arról, hogy Horvátország európai uniós csatlakozásával meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a határszakasz bárhol átléphető legyen. Az pedig példa nélküli lenne az unió történetében, ha az aknák miatt korlátozni kell az emberek mozgását.
Magyarország és Horvátország közösen nyújt be pályázatot a munkálatok költségeit fedező európai uniós forrásokra.
A szakállamtitkár szerint a legcélszerűbb az lenne, ha az aknamentesítési feladatot nem a honvédség, hanem a készenléti rendőrség tűzszerész szolgálata kapná.
A határ mentén telepített aknák idáig nem követeltek magyar áldozatot, horvát területen ugyanakkor az elmúlt tíz évben kétezren szenvedtek aknabalesetet, közülük ötszázan életüket vesztették.
