Izrael kész két fronton is harcolni, ha kell – közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap az északi határon és a Gázai övezet mellett kialakult helyzetre utalva.
„A Hezbollah az északi határ eszkalációján dolgozik Irán irányítása és támogatása mellett. Izraelnek erős hadserege van, amely készen áll két fronton, sőt még több fronton is harcolni” – mondta Hagari újságíróknak.
„Teljes mértékben együttműködünk az Egyesült Államokkal az ország érdekeinek védelmében” – hangsúlyozta a hadsereg nevében Washington segítségének jelentőségét. A szóvivő bejelentette, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a Gázai övezetbe hurcoltak érdekében. „Ez a legfontosabb számunkra” — mondta, és azt is közölte, hogy eddig 155 túsz családját értesítették, és mellettük 289 elesett katona nevét hozták nyilvánosságra.
A Hamász erőfeszítései ellenére Gázából több mint 600 ezer lakost evakuáltak délre — mondta Hagari az övezet északi részének kitelepítésével kapcsolatban. Az izraeli hadsereg azért szólította fel az övezet északi részén lakó gázai civileket a távozásra, hogy minél kevesebb kár érje őket a Hamász ellen várható szárazföldi harcokban.
Az izraeli hírszerzés szerint az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet betonalagutakat épített otthonok, iskolák és kórházak alá, ahol fegyveresei elrejtőztek a múlt szombati Izrael elleni terrortámadás után.
Humanitárius folyosón folytatódhat a gázai civilek evakuálása
Izrael humanitárius folyosót nyitott vasárnap a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Gáza folyó medrétől délre – közölte az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap reggel. A szóvivő bejelentette, hogy helyi idő szerint délelőtt tíztől déli egy óráig nem fogják támadni az övezet legfontosabb autóútjának számító Szaláh ed-Dín úttól délre eső területeket.
Hagari hangsúlyozta, hogy az izraeli hadsereg lépéseket tesz a palesztinok evakuálására. „A Hamász azt állította, hogy a hadsereg megtámadta a dél felé haladó civil konvojokat, de ez az állításuk nem igaz” – szögezte le, azt vetve egyúttal a Hamász szemére, hogy „cinikusan kihasználja saját állampolgárait”.
Jonatan Konrikosz, a hadsereg külföldi médiának nyilatkozó szóvivője a CNN amerikai hírtelevíziónak azt mondta, hogy az izraeli hadsereg „nagyon nagylelkű” volt azzal az idővel, amelyet az északi Gázai övezet lakóinak adott otthonuk evakuálására.
„Több mint 25 órán át, egyértelműen figyelmeztettük őket” – mondta Konrikosz, és ismét felszólította a civileket a távozásra. „Nem tudom jobban hangsúlyozni, itt az ideje a távozásnak. Vigyék magukkal értékeiket, menjenek le délre, mentsék meg az életüket, ne essenek a Hamász csapdájába!” – fogalmazott.
Jelentések szerint már mintegy négyszázezren elhagyták otthonukat a gázaiak közül. Az övezet egészségügyi minisztériumának vasárnap reggeli jelentése szerint az izraeli légierő gázai csapásainak eddig 2329 halálos áldozata volt, a sérültek száma pedig 9714-re emelkedett.
Evakuálás kezdődött Izraelben is: a Gázai övezet szomszédságában lévő 24 kisebb település, kibuc és gazdasági közösség lakóit már elköltöztették rokonokhoz vagy szállodákba az ország más részeibe, és megkezdték a harmincezres Szderot város kiürítését is. Emellett szóba került az övezettől északra található, mintegy 130 ezres Askelon város lakóinak átmeneti evakuálása is.
Az izraeli biztonsági szervek megölték a Nirim és Nir Óz kibuc elleni terrortámadás vezérét
Az izraeli biztonsági szervek megölték Bilál al-Kadrát, a Nirim és Nir Óz kibuc ellen bevetett terroralakulat vezérét – jelentette be az izraeli hadsereg. Az akcióban a tájékoztatás szerint a hadsereg mellett a Sin Bet belbiztonsági szolgálat is részt vett. Al-Kadra vezette a két kibuc elleni Hamász-alakulatot az október 7-i terrortámadásban. A terrorista a Hamász szárazföldi katonai kommandójának, a Nohba-csapatoknak volt az egyik parancsnoka a Hán Júnisz zászlóalj harcosaként. Az izraeli hadsereg közleménye szerint mellette megölték a Gázai övezetet uraló Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet több más tagját is az izraeli hadsereg éjjeli légicsapásaiban.
Az Al-Dzsazíra helyi irodájának bezárását kezdeményezte az izraeli távközlési miniszter
Az Al-Dzsazíra katari székhelyű pánarab hírtelevízió helyi irodájának bezárására tett javaslatot a kabinetben vasárnap Slomó Karai izraeli távközlési miniszter, szerinte ugyanis a csatorna elfogult a Hamász irányába és veszélybe sodorja az izraeli katonákat – jelentette a Haárec című izraeli napilap weboldala. Karai elmondta, javaslatát jelenleg jogászok vizsgálják.
„Ez egy uszító csatorna, ez a csatorna levideózza a csapatokat a gyülekezési területeken… Izrael állampolgárai ellen uszít” – jelentette ki a tárcavezető az izraeli katonai rádióban, „a propaganda szócsövének” nevezve az Al-Dzsazírát. Hozzátette: „döbbenetes”, hogy a Hamász szóvivőinek az üzenete átjuthat a csatornán.
Izrael ütközőzónát hoz létre a libanoni határnál
Izrael négy kilométer szélességben ütközőzónát hoz létre a libanoni határnál, miután egy libanoni lövedék megölt egy izraeli civilt a határ közelében fekvő egyik településen.
„Nem akarjuk a helyzet eszkalálódását. Van egy befejezendő küldetésünk, s ezért ha a Hezbollah háborúba kezd, akkor nagyon súlyos árat kell fizetnie érte”- üzente Joáv Galant izraeli védelmi miniszter a libanoni síita milíciának a Gázai övezet határa mellől vasárnap. „De ha visszafogja magát, akkor tiszteletben tartjuk és megőrizzük a jelenlegi helyzetet”- tette hozzá Galant.
A Hezbollah libanoni síita milícia Izrael elleni vasárnapi, páncéltörő rakétával végrehajtott támadásában az ENSZ által meghatározott, 1948-as izraeli határokon belül található, Stúla nevű izraeli faluban megsebesült négy építőmunkás. Egyiküket a mentősök nem tudták megmenteni. Két, 40 év körüli férfit közepesen, egyet pedig könnyebb sebesüléssel szállítottak kórházba.
Ezután az izraeli hadsereg bejelentette az ország északi, libanoni határától számított négy kilométeres sávjának elszigetelését. Erre a területre tilos belépni civileknek, s az ott élők kötelesek óvóhelyeken, vagy védelmet nyújtó betonszobáikban, vagy annak közvetlen közelében tartózkodni, hogy oda tudjanak menekülni légvédelmi riadó esetén.
Biden több, mint 105 milliárd dollárt kér a nemzetközi konfliktusok kezelésére
Több, mint 105 milliárd dollár (mintegy 37 ezer milliárd forint) pótlólagos költségvetési forrás jóváhagyására kérte az amerikai törvényhozást Joe Biden többi között Ukrajna és Izrael folytatódó támogatásához. Az Egyesült Államok elnöke a Kongresszus vezetőinek pénteken írt levélben 61,4 milliárd dollárt kért Ukrajna számára, 14,3 milliárdot pedig Izraelnek. A kérés alapján az amerikai adminisztráció 9,15 milliárd dollár elköltésére kér felhatalmazást humanitárius célokra, többi között Ukrajna számára. A keretből 7,4 milliárd dollár jutna Tajvan, valamint a indiai és csendes-óceáni térség számára, ezen felül pedig az elnök 13,6 milliárd forrást kér az Egyesült Államok és Mexikó közötti, migrációs válsággal sújtott határ védelmére. Az elnök gyors intézkedést kér a Kongresszustól.
