A francia parlament végleg jóváhagyta szerdán az új terrorelhárítási törvénytervezet, amely átülteti az általános jogba a november 1-én véget érő rendkívüli állapot idején érvényes intézkedések egy részét.
A nemzetgyűlés által október elején elfogadott szöveget a szenátus első olvasatban némileg módosította, majd a parlament alsóháza általi múlt heti újbóli szavazást követően az utolsó változatot második olvasatban nagy többséggel jóváhagyta, így a törvény a parlament által elfogadottnak tekintendő.
A 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot – hat hosszabbítást követően – november 1-én ér véget, de a terrorkészültség várhatóan nem csökken, a legmagasabb fokozatú marad az egész országban. Ezzel párhuzamosan a törvénytervezet átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet, valamint az imahelyek bezárási lehetőségét, és megerősíti az igazoltatásokat a határok és a pályaudvarok környékén.
Gérard Collomb belügyminiszter szerint „a tartóssá vált fenyegetettségre tartós választ kell adnia” Franciaországnak.
A jogvédők és az ENSZ szakértői által a házi őrizet elrendelésének engedélyezése a leginkább vitatott, miután nem szükséges hozzá előzetesen vizsgálóbírói engedély, a házkutatást viszont be kell jelenteni a prefektúráknak az ügyészségen. A törvénytervezet azonban a heves parlamenti vita ellenére alig váltott ki visszhangot a társadalom részéről, amely az elmúlt két évben a 241 áldozatot követelő merényletek következtében hozzászokott a folyamatos rendőri készültséghez.
A rendkívüli állapot két évében mintegy 4500 hátkutatást tartottak terrorgyanú miatt a hatóságok, elsősorban az első hat hónapban az illegálisan tartott fegyverek begyűjtésére, de kevesebb mint ötven esetben indult eljárás, ezért a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldal feleslegesnek nevezte a parlamenti vitában ezen rendőrségi jogkör állandósítását. A radikális baloldal szerint a tervezet sérti az ártatlanság vélelmét és a magánélet szentségét.
A jobboldal egy része és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front viszont túlságosan „puhánynak” tartja az intézkedéseket, szerintük a mintegy 15 ezer megfigyelt radikális iszlamistát azonnal el kellene zárni.
Alkotmányjogászok szerint azonban egy titkosszolgálati gyanú alapján, bizonyíték hiányában senki nem fosztható meg a szabadságától. A Nemzeti Front szerint a terrorelhárítási intézkedéseket nem a büntetőjog részeként kellene tárgyalni, hanem háborús intézkedésként, és ez esetben minden radikális nézetet valló embert fogva lehetne tartani.
Egy felmérés szerint a franciák 57 százaléka támogatja a szöveget, de 62 százalékuk úgy véli, hogy az csökkenti a szabadságjogokat.
A szerdai végszavazás egyébként egybeesett Emmanuel Macron államfőnek a közbiztonsági politikáról a rendőri erők ötszáz képviselője előtt a hivatalában tartott beszédével, amelyben a rendőrség és a titkosszolgálatok állományának növelése érdekében várható intézkedéseket sorolta fel. A köztársasági elnök megerősítette, hogy „abszolút prioritásnak” tekinti a terrorfenyegetettséget, s azt mondta, nem kéri az alkotmánytanács normakontrollját az új terrorelhárítási törvényről, annak ellenére, hogy Bernard Cazeneuve előző szocialista miniszterelnök ezt tanácsolta azok megnyugtatására, akik az emberi jogok csorbulásáról tartanak.
