A költségvetési csalás szorosan összefügg olyan bűncselekményekkel, mint a korrupció és a pénzmosás, ami teljesen új szemléletmódot kíván az ügyészségtől – jelentette ki a legfőbb ügyész hétfőn a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett konferencián.
Polt Péter A hatékony adórendszer mint a jó kormányzás alapfeltétele címmel megtartott tanácskozáson elhangzott előadásában ezekre utalva azt hangsúlyozta: ha egyik-másik bűncselekmény felbukkan a hatóságok előtt, akkor „nagyon gondosan kell vizsgálni”, hogy van-e kapcsolódásuk a többihez.
Példaként említette, hogy amennyiben pénzmosási ügyben nyomoznak, akkor „léteznie kell” egy alapbűncselekménynek, ahogy a költségvetési csalási ügyekben is vizsgálni kell, hogy mi történt a pénzzel. Ez teljesen új szemléletmódot kíván – fogalmazott a legfőbb ügyész.
Beszámolt arról, hogy a tavaly ismertté vált 310 ezer bűncselekmény közül 2444 költségvetési csalások száma. Azok aránya a teljes bűncselekményszám jóval kevesebb, mint egy százaléka, számuk ugyanakkor emelkedő tendenciát mutat – tette hozzá.
Polt szólt arról, hogy a költségvetési csalások egyre inkább nemzetközi dimenzióval is bírnak és gyakran szervezett bűnelkövetéssel is párosulnak, ami a felderítést és a felelősségre vonást rendkívül megnehezíti.
A nemzetközi kapcsolatokra térve felidézte: az ügyészség 2012 óta működik együtt az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). Azóta az OLAF 37 – igazságügyi ajánlást is tartalmazó – jelentést készített. Az ügyészség valamennyi ügyben elrendelte nyomozást, nyolc esetben emeltek vádat, hétben pedig megszüntették a nyomozást – ismertette Polt Péter.
Darák Péter, a Kúria elnöke a konferencián az adójog értelmezésének mikéntjéről értekezett a többi között, kiemelve, hogy soha nem keletkezhet adójogi jogértelmezés „kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és megfontolt jogalkotás nélkül”. Darák Péter megfogalmazása szerint „még jelentős felfedezésekre vár” a büntetőjog és az adóigazgatás határainak meghúzása.
Vankó László, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) bűnügyi főigazgatója előadásában a szervezet működésének megújítását bemutató előadásában emlékeztetett arra, hogy a NAV elődszervei (az APEH és a VPOP) elsősorban hatósági jellegű intézményként működtek. A NAV céljának ezzel szemben azt nevezte, hogy az adókötelezettségeit tisztességesen teljesítők szolgáltató jellegű adóhatósággal találkozzanak. Hozzátette: újfajta megközelítést jelent, hogy a különböző fizetési hajlandóságú adóalanyokkal szemben más-más eljárási szabályokból fakadó eszközrendszert alkalmaznak.
Vankó vélekedése szerint az egyre erősebb ügyfélbarát és szolgáltató jelleg mellett a hivatal jól áll a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedésekben is. Az online-pénztárgépek, az ekáer, a jelenleg megalkotás alatt lévő elektronikus számlarendszer hihetetlenül hatékony eszközök a gazdaság fehérítésében – sorolta a bűnügyi főigazgató, aki felidézte: a 2013-as 23-24 százalékról 2015 végére 14 százalékra csökkent az áfarés.
Vankó a NAV új bűnügyi stratégiájára térve úgy vélekedett: az eszközrendszert nem szabad „elszalámizni” a kis ügyekre, hanem a nagy bűnesetek szervezett elkövetői köreinek azonosítására kell összpontosítani.
