Gyorsabb és professzionálisabb lesz a január 1-jén hatályba lépő gyökeresen új polgári perrendtartás (pp) – mondta az MTI-nek Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke. Fazekas hatéves vezetői mandátuma rövidesen lejár, de megpályázta újra a legnagyobb magyar bíróság elnöki posztját.
A pp egyik lényeges újítása az úgynevezett osztott perszerkezet. Ennek lényege, hogy a per előkészítő szakaszában a feleknek elő kell adniuk bizonyítékaikat és jogi álláspontjukat, a bírónak pedig jeleznie kell, hogy milyen ellentmondások, hiányosságok hátráltathatják a döntést – mondta az elnök.
A bírónak a hatékony pervitel érdekében aktívan be kell avatkoznia: le kell határolnia az eljárást, hogy a per előre látható mederben folyjon, ne legyen lehetőség különféle perelhúzó trükkök, taktikák bevetésére. Mindeközben azonban a leghatározottabban tartózkodnia kell attól, hogy prejudikáljon. Meg kell őriznie egyenlő távolságát a két féltől, nem osztogathat tanácsokat. E rendkívül kényes egyensúly megőrzéséhez magas fokú szakmaiság, határozottság és mértéktartás egyaránt kell – mondta az elnök.
A tárgyalás megkezdése után a perben új bizonyíték csak egészen kivételes esetben használható fel, ugyanakkor minden félnek ki kell adnia a perrel kapcsolatos releváns bizonyítékait, igazmondási, sőt bizonyítékszolgáltatási kötelezettség terheli őket. Aki egyszer az államhoz fordult, attól elvárható hogy a releváns tényeket a valóságnak megfelelően és teljes körűen adja elő.
Ez a perrend sok más fejlett jogállamban is működik, de 1945 előtt ilyen volt a magyar polgári per is – tette hozzá az elnök.
A törvényszéken a gyorsaság és szakszerűség jegyében csak jogi képviselővel, a helyi bíróságokon azonban ügyvéd nélkül is lehet pereskedni. A rászorultak jogérvényesítését segíti többek között a könnyebb, egyszerűbb, formanyomtatványokon történő keresetbenyújtási lehetőség és a bírósági panaszirodák.
A jogalkotó számos lépést tett azért, hogy tehermentesítse a bíróságokat, és azokat az ügyeket, amelyekben nem feltétlenül szükséges a per, más útra terelje. Ilyen például, hogy a lejárt követelések a korábbi 1 millió helyett 3 millió forintig csak közjegyzőnél, fizetési meghagyással követelhetők. Ebből pedig csak akkor lesz per, ha a követelést a kötelezett vitatja. Az eddigi tapasztalatok szerint az 1 millió forintot meg nem haladó ügyekben 4 százalék, 1-3 millió között 6,5 százalék alakul perré, ami azt jelenti, hogy tízezres nagyságrendben szabadulhat meg perektől a törvényszék.
A Fővárosi Törvényszék helyzetén könnyít az illetékességi szabályok átalakítása. A fogyasztói szerződésesekkel – például gáz, villany – kapcsolatos perekben a fogyasztó lakóhelye szerinti bíróság lesz illetékes, nem a szolgáltató helye szerinti, mint eddig, a gépjármű felelősségbiztosítási ügyekben pedig a felperes lakóhelye szerinti bíróság. Mindez jelentősen tehermentesíti a központi régió bíróságait, és egyben ügyfélbarát is.
Fazekas elmondta, hogy szintén január elsején lép életbe büntető ügyszakban az új elektronikus kapcsolattartási törvény, amelynek egyik fontos jogintézménye a távmeghallgatás. Ez nagy jelentőségű például a büntetés-végrehajtási intézményekben őrzöttek vagy a más városokban élő tanúk esetében is. A távmeghallgatás lehetősége jelentősen javíthatja a tanúzási fegyelmet. Az ügyvédek egy részének vannak garanciális és praktikus, technikai aggályaik, de ezek a három évtizedes büntetőbírói gyakorlattal rendelkező Fazekas Sándor szerint kezelhetők.
A nemzetközi tapasztalatok kedvezőek, nemcsak a fejlett nyugat-európai jogállamokban, hanem Szlovéniában, a balti országokban és Csehországban is évek óta jól működik ez az intézmény. Ráadásul a távmeghallgatásnak Magyarországon csaknem negyedszázada megvolt az első sikeres próbája: 1993-ban Pintér Sándor akkori országos főkapitány szervezésében a váci rendőrkapitányság és a Fazekas által irányított váci bíróság között, még VHS-technikával. Éppen ideje, hogy a korszerű digitális berendezések korában végre rendszerszerűen beinduljon a távmeghallgatás – jegyezte meg az elnök.
Fazekas elmondta, hogy január 4-én jár le hatéves elnöki mandátuma, és ismét pályázik, tudomása szerint egyetlenként. A Fővárosi Törvényszék, az ország messze legnagyobb bírósága, ahol az ország összesen mintegy háromezer bírájának csaknem negyede ítélkezik, ugyanakkor az összes ügynek bizonyos ügyszakokban több mint harmada, csaknem fele indul. Ráadásul a legbonyolultabb és legnagyobb terjedelmű ügyek jelentős része is a fővárosban összpontosul. Mindezek miatt korábban jóval az átlag alatt teljesített a Fővárosi Törvényszék, mára azonban a sereghajtók közül az élbolyba került.
Az elmúlt fél évtizedben a legtöbb mutató elérte az országos átlagot, sőt volt, ahol meg is haladta. Míg korábban a Fővárosi Törvényszéknek volt szüksége arra, hogy más megyékből érkezett bírók segítsék feldolgozni az ügyhátralékát, addig ma már az is előfordul, hogy a törvényszék segít másutt, így például a Fővárosi Ítélőtábla jelentős hátralékának megszüntetésében. A hatéves ciklus kezdetén 6000 két éven túli ügy volt a törvényszéknek, ma már kevesebb mint a fele, tíz éven túli ügy pedig 150 volt, ma már csak alig 20 – mondta Fazekas.
