A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) tízmilliárd forintnyi áfacsalást sikerült megakadályoznia 2012 óta. A hivatal munkájában a jövőben kulcsszerepe lehet a csúcstechnológiai megoldásoknak. Helik Ferenccel, a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
– Tavaly azzal fejeztük be a beszélgetést, hogy egy jobb informatikai hálózatra, szoftverekre lenne szükségük. Azóta sikerült ezeket beszerezni?
– Haladunk az úton, de az adatelemző szoftverhez szükséges nagyberuházás még nem valósult meg. Elindult az Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszer (INTEL) projekt megvalósítási szakasza. Egy koherens, korszerű kockázatelemzési rendszer kialakításáról van szó, amely hatékonyan segíti majd a nyomon követhetőség vizsgálatát. Az EKÁER-adatok alapján viszont jelenleg is nagyon sok hasznos információhoz jutunk. A szükséges szoftverbeszerzés már megkezdődött. 2017-ben az EKÁER mellett beindulhat a továbbfejlesztett e-fuvarlevél, ami még több és aktuálisabb adatokat szolgáltat a hatóságoknak, így a NAV-nak, a rendőrségnek, a közútkezelőnek, a katasztrófavédelemnek és a Nébihnek is.
– Összesen kilencmilliárd forintnyi áfacsalást sikerült megakadályozniuk 2012 és 2015 között. Tavaly mennyivel nőtt a mérleg?
– Ez a szám is jelentősen növekedett, a becsült érték mostanra 9,8 milliárd forintra rúg. 2016-ban több mint hétszáz ellenőrzést végzett a kiemelt ügyek igazgatósága, és mintegy ezer tonna terméket vontunk ki a forgalomból. Tavaly minket is meghívtak az Europol/Interpol közös spanyolországi konferenciájára, ugyanis akkora visszhangot keltett a libamájügy 2015-ös felszámolása, hogy a rendezvényen egy előadáson mutathattuk be a libamáj-hamisítás minden részletét. Hasonlóan nagy nemzetközi visszhangot váltott ki a növényvédőszer-hamisítási ügy 2016-ban: kilenc megyében, huszonhat helyszínen, több hónapon keresztül tartott az ellenőrzés-sorozat a külföldről érkező hamis termékekkel kapcsolatban. A kollégáink csaknem öt tonna terméket vontak ki a forgalomból, mintegy harmincmillió forint értékben.
– Tavaly mintha csökkent volna a szabályszegések száma.
– Ez igaz, de csak részben. A nagy számokat tekintve azt mondhatjuk, hogy az élelmiszer-vállalkozások közel 95 százaléka abszolút jogkövető, vagy csak apróbb hibákat vét, ami a kiemelt ügyek szempontjából nem fontos. A maradék 5 százaléknál viszont – ahol meg is jelentünk tavaly – továbbra is nagymértékű, tudatos visszaélések történnek. Ezeket igyekszünk minél hatékonyabban felszámolni. Továbbra is a teljes szektorra koncentrálunk. A vetőmag-kereskedőket, a növényvédő szereket, hozamfokozókat, a húsipart és a tejipart, a reformélelmiszereket is ellenőrizzük, de a hulladékgazdálkodásban is dolgozunk, és sajnos egyre több esetben kell állatvédelmi ellenőrzést tartatunk. Tavaly sok – úgymond – kutyatartónál kellett eljárnunk, mert 60-70-80 kutyát tartottak embertelen körülmények között. Ebből is látszik, hogy nem lehet egy ágazatot kiszúrni, és azt mondani, hogy csak az fertőzött. Sajnos minden szakágban megvannak az ügyeskedők.
– Milyen speciális szempontok szerint dolgoznak a következő években?
– Két területre kell koncentrálnunk, egyrészt a tudásmenedzsmentre, tehát az információk átadására a vállalkozóknak és vásárlóknak, másrészt az előző évek munkájának eredményeképpen az „élelmiszer-rendőrség” funkcióra, amelyet hatékonyabbá és szigorúbbá teszünk. Alapvetően gazdasági érdek, hogy a különböző visszaéléseket meg tudjuk szüntetni, de a vásárlók részéről is igen erős az igény, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerhez jussanak. Ennek pedig az az egyik záloga, hogy még azelőtt, hogy a nagykereskedésekbe, logisztikai központba kerülne az áru, megakadályozzuk az illegális tevékenységeket. Ez az elmúlt időszakban jól sikerült. Nagyon fontos emellett a laboratóriumi háttér fejlesztése is, hiszen sokszor a különböző hamisítási módszereket csak csúcstechnológiai laboratóriumi eljárásokkal lehet tetten érni. Olyan módszerekkel, amelyek még nem rutinszerű eljárások, és ezen nemcsak Magyarországot, hanem az Európai Uniót kell érteni. A nemzetközi piacot is figyelni kell, hiszen általában ami ott megjelenik hamisként, az előbb-utóbb begyűrűzik Magyarországra is. Fontos a folyamatos éberség.
(K.N.)
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
