Bár a 2015-ös nagy menekülthullám némileg enyhült, tavaly mégis sok feladatuk volt a rendőröknek. Magyarországon ugyan ma biztonságosabbnak tűnik, mint Nyugat-Európa, a karácsonyi vásárok és magyar bevásárlóközpontok védelmét megerősítették az év végi ünnepek alatt – mindezt a berlini merénylet is indokolttá tette. Lakatos Tibor ezredessel, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közrendvédelmi főosztályának vezetőjével beszélgettünk.
– Tavalyelőtt a Keleti pályaudvart szó szerint elözönlötték a migránsok. Az épületet le kellett zárni, önöknek pedig intézkedniük kellett. Az elmúlt év mintha csendesebb lett volna…
– A migrációs hullám 2015 májusában kezdett felfutni, azon a nyáron már napi két-három ezer illegális határátlépőt regisztráltak – ehhez képest most jóval kevesebben érkeznek. Ez egyrészt az ideiglenes biztonsági határzárnak köszönhető, másrészt a határszakaszra vezényelt élőerőnek (honvédeknek és rendőröknek) és a jogi támogatottságnak. Tavaly vezették be azt a jogszabály-módosítást, amelynek értelmében az ideiglenes biztonsági határzártól számított nyolc kilométeren belül azt, aki nem tudja igazolni jogszerű magyarországi tartózkodását, vissza kell kísérni a határnyiladékhoz, ahonnan eljuthat a tranzitzónákba, és legálisan beadhatja a menekültkérelmét. Az elfogott migránsokat egyébként kijelölt tartózkodási helyre kell szállítani, amelyek most jóval kevesebb személyt kell, hogy befogadjanak, mint 2015-ben. Ez viszont óriási feladat a rendőrség és a Magyar Honvédség számára, hiszen az ideiglenes biztonsági határzár mellé kellenek rendőrök és katonák, akik fenntartják a rendet, és akik a migránsokat visszakísérik az államhatárhoz. Ugyanakkor tavaly márciusban az Európai Unió Bizottsága úgy döntött, hogy a teljes jogú schengeni tagsággal rendelkező országoknak vissza kell térniük az eredeti elvek alkalmazásához. A nyugat-balkáni migrációs útvonalon található uniós államokat, valamint az együttműködő országokat, például Szerbiát, Macedóniát, Albániát pedig arra kérték, hogy zárják le a határaikat az illegálisan belépni szándékozókkal szemben. Ennek következménye, hogy csökkent az illegális migráció. Emellett Törökország az EU-val kötött egyezségben vállalta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy határain belül tartsa a menekülteket, és ne engedje tovább Görögország vagy Bulgária irányába. Mindenki igyekszik lezárni a határokat, de még megvan az útvonal, és van migráció is, bár érezhetően kisebb mértékű. A határok lezárása mellett komoly erőfeszítéseket teszünk az embercsempész bűnszervezetek felderítésére is. Ennek érdekében nemzetközi nyomozócsoportok munkájában vesznek részt magyar rendőrök.
– Mivel és hogyan akarják kivédeni, hogy az a kevés migráns se tudjon átjutni a határon?
– Az ideiglenes biztonsági határzárat folyamatosan fejlesztjük. Egyrészt elkészült a manőverút, amely a járművek számára lehetővé teszi a könnyebb közlekedést, másrészt a kerítésen különböző jelzőrendszereket helyeztünk el, amelyek megkönnyítik az észlelést. Emellett épül egy második kerítéssor az első után, ami plusz fizikai akadályt képez majd. Az is megkönnyíti a helyzetet, hogy a Készenléti Rendőrség állománya mellett a megyei rendőr-főkapitányságok is részt vesznek ebben a feladatban, és heti rendszerességgel vezényelünk több megyéből rendőröket a szerb határszakaszra.
– Határvadászokat is toboroznak, amivel a határvédelem mellett munkát és megélhetést kínálnak a jelentkezőknek. Ezzel jól haladnak?
– Igen. Tavaly indult el a háromezer határvadász felvétele és az első 532 fő januárban esküt is tett. Amikor majd a háromezer határvadász beáll a rendszerbe, nem kell más megyékből vezényelni rendőröket a határra – ennek az ország közbiztonsága szempontjából is pozitív hatása lesz. Annak ellenére, hogy jelentős erőket kötött le a határvédelem, sem a közterületeken elkövetett bűncselekmények számában nincs emelkedés, sem az állampolgárok szubjektív közbiztonság érzete nem romlott. A mutatókban is sikerült azt a színvonalat tartani, amelyet tavalyelőtt elértünk a bűncselekmények, ezen belül a közterületeken elkövetett bűncselekmények számának csökkentésében. Tavaly például jóval több körözött személyt fogtunk el, tehát tartjuk azt a színvonalat, amit megszokhattak az állampolgárok, nem romlott Magyarország közbiztonsága.
– Tavaly decemberben a Magyar Honvédség bejelentette, hogy haderőfejlesztésbe kezd, mert elavult a katonaság eszközparkja. Tíz évvel ezelőtt, amikor 2006-ban feloszlatták a tömeget a tévészékháznál, nagyon régi vízágyukkal vonultak fel. A közrendvédelemben is lesznek fejlesztések?
– Folyamatosan fejlesztünk. A jelenlegi eszközeink megfelelnek a modern kori rendészet színvonalának, ennek ellenére az új feladatokhoz a beszerzésekben is alkalmazkodunk. Ami nem annyira látványos, de az állománynak nagyon fontos, hogy a határ melletti szolgálatnál és a közterületeken is rendszeresítettük a kötött sapkát a téli időszakban. A különböző ütésálló, vágásálló eszközök beszerzése is folyamatos, a lövedékálló mellényekből is mindig az éppen aktuális feladathoz igazodó, legmodernebb eszközöket vesszük meg, mindig azt, amely leginkább megfelel a rendőrségnek. A közrendvédelmi szolgálat ellátását nagyban megkönnyíti a járművekbe szerelt úgynevezett ipari PC alkalmazása, számtalan rendőrautóban egy kis laptop és kamera is van. Ezek egyrészt az intézkedések rögzítését szolgálják, másrészt segítségükkel az összes nyilvántartást és a nálunk működő „Robotzsaru”-rendszert is elérjük. Szükség esetén a rendőrök azonnal lekérdezik az adatokat és még az autóban meg tudják írni a jelentést. Ezenkívül vannak olyan mobileszközeink, amelyeket a gyalogos járőrszolgálatot ellátók viselnek és ugyanezekre a feladatokra alkalmasak. Mindemellett bevezettünk egy újfajta intézkedési kultúrát, amely leginkább a közrendvédelmi állományt érintette. Ennek alapköve az, hogy a Szolgálunk és védünk jelmondatot szem előtt tartva a segítségre helyezzük a hangsúlyt. Így szeretnénk az állampolgárokhoz közelebb kerülni, és megértetni velük, hogy bízzanak a rendőrökben, mert azért vagyunk, hogy segítsünk a törvénytisztelő állampolgároknak. Aki viszont átlépi a törvényi kereteket, azzal szemben továbbra is a törvény szigorával lépünk fel.
– A karácsonyi vásárok védelmének megerősítéséhez honnan vették az utánpótlást? Vidéki rendőröket osztottak be, esetleg a határvadászokat is bevetették?
– A Készenléti Rendőrség határvadász osztályait nem vetettük be. Az év végi ünnepekkel kapcsolatosan külön feladatrendszert alakítottunk ki. Az, hogy a nagyobb vásárok, események mellett 2016-ban a kisebb vásároknál és a bevásárlóközpontokban is rendőri jelenlétet kellett biztosítani, többletfeladatot jelentett, „túlszolgálat” elrendelésével járt. Ez a korábbi évekhez viszonyítva minimális többleterőforrás bevonását igényelte, amelynek szükségességére a berlini karácsonyi terrorcselekmény is rávilágított. Amíg korábban csak a zseblopások megelőzésére vagy az állampolgárok tájékoztatására kellett figyelni, most a vásárokon megjelenő személyek szűrését is el kellett végezni.
– Ha már az év végi ünnepeknél tartunk, sok külföldi éppen azért jött hozzánk ebben az időszakban, mert azt mondták, hogy Magyarország biztonságosabb, mint Nyugat-Európa. Valóban nincs mitől félnünk?
– Azt gondolom, hogy jóval kevésbé fenyegetett Magyarország, mint a nyugat-európai államok, aminek több oka van. Az egyik az, hogy jóval kevesebb potenciális elkövető él nálunk, mint Nyugaton, emellett ez a közösség is jóval kisebb, és kevésbé radikális, mint az ottani. Ráadásul a Magyarországon élők nem olyan országból származnak, ahonnan a terrorcselekmények elkövetői, akik Nyugat-Európában telepedtek le. A másik ok az, hogy Magyarország kevésbé frekventált. Az európai uniós intézmények szempontjából Brüsszel vagy Franciaország nagyobb „kihívást” jelent a terroristák számára. A terroristák kevésbé ismerik a magyar rendészet ilyen irányú vonatkozásait, és nem akarnak kockáztatni. Tény, hogy 2016 első tíz hónapjának adatait tekintve Magyarországon ismét rekordot döntött a turizmus. A külföldiek választásában az is fontos szempont lehet, hogy nálunk korábban sem követtek el terrorcselekményeket. Egyébként a Magyar Rendőrség 2016-ban is kiemelt figyelmet szentelt a turisztikai szezonnak – ebben az időszakban is fokozott rendőri jelenléttel tartottuk fenn a rendet. A Balaton környékén tavaly is nagyon nehéz volt úgy megfordulni nyáron, hogy ne találkozzon valaki rendőrrel, és nemcsak Magyarországon, hanem Horvátországban is gondoskodtunk az állampolgárainkról. Ez is jó emléket hagyhat a külföldi turistákban.
(K.N.)
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
