A kiszabható legsúlyosabb büntetést kapta a Milosevic-rezsim idején, húsz éve történt Curuvija-gyilkosság négy vádlottja pénteken Belgrádban. Ez az első, újságíró-gyilkossági ügyben kimondott ítélet a nyugat-balkáni országban.
A belgrádi különleges bíróság harminc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte az elsőrendű vádlottat, Radomir Markovicot, aki a Milosevic-rezsim hírhedt állambiztonsági szolgálatának volt a vezetője húsz évvel ezelőtt, amikor Slavko Curuvija ellenzéki oknyomozó újságírót meggyilkolták. A bíróság szerint bizonyítást nyert, hogy ő adta ki a parancsot a gyilkosságra.
Markovic 2001 óta negyvenéves börtönbüntetését tölti a Vuk Draskovic ellenzéki pártelnök ellen 1999-ben elkövetett merénylet miatt, amelyet a politikus túlélt, de négyen meghaltak. A szerbiai jogrend szerint az ítéletek nem adódnak össze, hanem a legsúlyosabbat kell figyelembe venni, így Markovic büntetése a korábban kiszabott negyven év letöltendő börtönbüntetés marad.
Szintén harminc év letöltendő fegyházbüntetésre ítélték Milan Radonjicot, a szerb állambiztonság belgrádi központi irodájának egykori vezetőjét. Miroslav Kurakot és Ratko Romicot, az állambiztonsági hivatal másik két tagját pedig húsz-húsz év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. Kurak holléte máig ismeretlen, ellene nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Radonjicot és Romicot 2014 januárjában fogták el.
Az ítéletet szinte napra pontosan Curuvija meggyilkolása után húsz évvel mondták ki. Az újságírót 1999. április 11-én, a NATO jugoszláviai légicsapásainak idején belgrádi lakása előtt gyilkolták meg. A merénylők 17 lövéssel végeztek vele. Ez volt a Milosevic-rezsim egyik legbrutálisabb és legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó bűnténye.
Néhány nappal korábban a Politika Ekspres című újságban a Slobodan Milosevic jugoszláv elnök rezsimjét bíráló újságírót hazaárulónak nevezték, aki „vágyott arra, hogy a NATO lebombázza Szerbiát”. A vádirat szerint Curuviját azért ölték meg, mert nyilvánosan felszólalt az ország politikai vezetése ellen, és kijelentéseivel lehetősége volt befolyásolni a közvéleményt.
Azt továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan kik voltak a gyilkosság megrendelői, de többen már a kezdetektől fogva Milosevicet és feleségét, Mira Markovicot emlegették felbujtóként. Az utóbbi években a szerb sajtó szinte biztos információként kezelte, hogy a felbujtó a néhai diktátor felesége volt. Markovic Oroszországban kért menedéket, és ma is ott él, Milosevic pedig 2006-ban hunyt el a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében. Markovic azóta sem nyilatkozott az ügyben.
