Eredménytelenek az Oroszország ellen az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt kivetett európai uniós (EU-) szankciók, és mindenkinek ártanak – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC), változást sürgetve az EU Oroszország-politikájában.
Kiemelte, hogy nem ellenzi a szankciókat, de úgy véli, be kell látni, hogy haszontalanok és mindkét félnek csak ártanak. Ezért is változtatni kell az EU Oroszországgal szembeni „dacoskodásával”, amely nem is politika, hanem „a hatékonyságot teljességgel nélkülöző rendszer”.
„Egyre kevesebbet beszélünk egymással, a konfliktusok viszont sokasodnak, és képtelenek vagyunk megoldani őket” – fogalmazott a francia államfő.
Mivel senki sem akar közvetlenül konfrontálódni Moszkvával, a jelenlegi megoldások pedig eredménytelenek, fordulatra van szükség. Nincs más lehetőség, mint a „stratégiai párbeszéd újraindítása” – mondta Macron.
Hozzátette: a „demográfiailag hanyatló” és csupán középhatalmi pozíciót megengedő hazai össztermékkel rendelkező Oroszország egyedül nem tud helytállni a világban, Kína hegemóniáját pedig nem fogja elfogadni, de partnerre találhat az EU-ban, ezért úgy kell alakítani a folyamatokat, hogy a közösség „stratégiai opció” lehessen Moszkva számára.
A francia elnök – aki első alkalommal vett részt a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumaként számon tartott MSC-n – kifejtette, hogy az Egyesült Államok egyre inkább visszahúzódik a világpolitikából és átértékeli kapcsolatait Európával, ami „a Nyugat gyengülésével” jár.
Ezt a folyamatot az EU megerősítésével kell ellensúlyozni. Meg kell erősíteni az unió önállóságát, „szuverenitását”, korszerűbb, hatékonyabb döntéshozatali rendszerre kell áttérni és közös válaszokat kell adni mindazon kihívásokra, amelyekkel a tagállamok egyedül nem tudnak megbirkózni – mondta.
Ezek között említette a technológiai változásokat, a biztonság- és védelempolitika területét, a migráció ügyét és a klímaváltozást.
Nem szükséges valamennyi törekvésben részt vennie az összes tagállamnak. Hasznos volna, ha kialakulna egy szűkebb kör, amelynek tagjai gyorsabban, nagyobb lépésekkel haladnak előre, mint a többiek – jelentette ki Macron. Hozzáfűzte, hogy a védelempolitikában elengedhetetlennek tartja a közösségből távozott Egyesült Királyság bevonását is, és „egyfajta európai biztonsági tanács” felállítását.
Macron a többi között az EU bővítéspolitikájáról is szólt. Jelezte, hogy nem ellenzi feltétlenül Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását. Ha kedvező fejleményekről számol be az Európai Bizottság márciusra várható jelentése a tagjelöltek felkészültségéről, akkor el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – mondta.
Sorost is megkérdezték erről meg az amerikai befektetőket akik a Krímre már amerikai támaszpontot akartak építeni?