Sikertörténetnek nevezte a 2010 utáni büntetőpolitikát Pintér Sándor belügyminiszter, az Amire Magyarország büszke lehet – A nemzeti büntetőpolitika sikerei, vívmányai 2010-2021 között című konferencián.
Azt mondta, „valóban büszkék lehetünk” a közösen elért eredményekre, mind a jogalkotás, mind a megvalósítás területén. A cél az, hogy a sikertörténet ne szakadjon meg – tette hozzá.
Pintér kijelentette, hogy szívügye a bűnüldözés.
Úgy vélekedett, hogy az objektív adatokon túl szubjektív, az állampolgárok visszajelzéseit tartalmazó biztonsági mutatók is szükségesek. Az információk értelmezéséhez pedig hiteles elemzők kellenek – jegyezte meg. A Belügyminisztérium a szubjektív mutatókhoz nem csupán közvélemény-kutatásokat vesz alapul, hanem az önkormányzatokat is megkérdezik, hogyan látják a közbiztonság állapotát – közölte a belügyminiszter.
Büszkeségre ad okot, hogy az állampolgárok a vizsgálatok szerint a legmegbízhatóbbnak a bíróságot, az ügyészséget, valamint a belügyi szerveket, például a rendőrséget és a tűzoltóságot tartják – jelezte a miniszter. Azt mondta, hogy az Európai Unió, sőt az egész világ elismeri Magyarországnak a büntetőpolitika terén az elmúlt tíz évben elért eredményeit. Jó a célkitűzés és a jogi megfogalmazás, valamint az eredmények is megfelelőek – hangoztatta Pintér.
Kiemelte, hogy 2010-ben visszakerült a rendőrséghez a szabálysértések nyomozása; az önkormányzatoknak ugyanis szakértelmük, tudásuk, sőt sokszor akaratuk sem volt az eljárások lefolytatásához. Féltek attól, hogy szavazókat veszítenek, ha kemény összeütközésbe kerülnek a lakosokkal.
Bizonyos mértékig „társadalmasították a bűnüldözést”: mező-, hal- és vadőröknek is lehetőséget biztosítottak a gépjárművek átvizsgálására. Újraszervezték a polgárőrséget, így egyre többen figyelnek a rendre – sorolta. A miniszter kiemelte az iskolaőr intézményének bevezetését. Ez segíti, hogy már a gyerekeket a rendre szocializálják – jelentette ki.
A közfoglalkoztatás rendszerének megváltoztatása is hozzájárult a közbiztonság javulásához – mondta. Korábban sokan, akik megélhetési problémákkal küzdöttek és nem kaptak segélyt, felmentve érezték magukat a törvények alól, így követtek el bűncselekményt. Sőt egyes politikusok is felmentették ezeket az embereket – fűzte hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben lehetőséget biztosítottak a tanulásra, a munkára.
