Oroszország kilátásba helyezte, hogy kénytelen lesz reagálni, akár katonai-technikai lépéseket tenni, ha az Egyesült Államok elutasítja legfontosabb biztonsági garanciaigényeit.
Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet. A 11 oldalas dokumentumot az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta.
Az orosz viszontválasz szerzői nehezményezték, hogy Washington szerintük nem adott konstruktív választ Moszkvának a biztonsági garanciákra vonatkozó alapvető javaslataira.
„Amennyiben az amerikai fél nem kész tárgyalni az Egyesült Államok és szövetségesei részéről a biztonságunkat garantáló szilárd, jogi értelemben kötelező erejű garanciákról, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni, egyebek között katonai és technikai intézkedések megvalósításával” – áll a dokumentumban.
„A NATO további bővítésről való lemondásról, a «bukaresti formula» visszavonásáról van szó, amelynek értelmében «Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik», valamint a volt szovjet szövetséghez nem tartozó államok területén katonai bázisok létesítéséről való lemondásról, beleértve infrastruktúrájuk bármilyen katonai tevékenységre való felhasználását, valamint a NATO katonai potenciáljának – beleértve a csapásmérőt is – és infrastruktúrájának 1997-es állapotba való visszaállítását” – így a szöveg.
Az orosz viszontválasz szerint az amerikai fél „figyelmen kívül hagyta az orosz javaslatok csomagjellegét, amelyekből szándékosan «kényelmes» témákat válogatott ki, amelyeket viszont úgy «forgatott ki», hogy előnyt teremtsen az Egyesült Államok és szövetségesei számára”. Ez a megközelítés az orosz fél szerint megerősíti a kétségeket Washington elkötelezettségével kapcsolatban az európai biztonsági helyzet javítása iránt.
Az orosz viszontválasz szerint Ukrajnában nincs „orosz invázió”, és Moszkva nem is tervez ilyet, szemben az Egyesült Államok és szövetségesei által tavaly ősz óta hivatalos szinten ismételgetett vádakkal. Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, „nem tekinthetők másnak, mint kísérletnek nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésére”.
A moszkvai diplomáciai tárca felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre intenzívebb katonai tevékenységet folytat az orosz határok közelében, miközben továbbra is figyelmen kívül hagyja az orosz „vörös vonalakat” és alapvető biztonsági érdekeket, valamint Oroszország szuverén jogát ezek védelmére. Elfogadhatatlannak nevezte azt a – szankciófenyegetésekkel kísért – követelést, hogy Oroszország vonja ki csapatait a saját területéről, az ukrán határ közeléből.
Mindemellett a dokumentum szerint Moszkva lehetőséget lát arra, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, mert az erre irányuló orosz javaslat iránt Washington érdeklődést mutatott. A dokumentum szerzői emlékeztettek rá, hogy az orosz csomagban ugyanilyen fontos a felszíni hadihajókra vonatkozó javaslat.
Az orosz diplomácia szerint nem lehet anélkül tárgyalni a fegyverzet-ellenőrzésre és a katonai kockázatok csökkentésére vonatkozó, fenntartható megoldások kidolgozásáról, hogy a NATO felhagyjon az Oroszország biztonságát veszélyeztető lépésekkel. A viszontválasz irreálisnak és egyoldalúnak nevezte Washingtonnak azt a megközelítését, hogy a katonai feszültségek csökkentése érdekében „át kell világítani” az orosz fegyveres erők tevékenységét, és át kell dolgozni a bécsi dokumentumot.
„Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémája rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésének általános összefüggésében vizsgáljuk” – közölte az orosz külügyminisztérium.
Rámutatott, hogy Moszkva célja egy biztonsági architektúra stabil alapjának megállapodásos megteremtése arról, hogy a NATO lemond az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésektől, ami Moszkva számára „megváltoztathatatlan alapkövetelmény marad” – állt a dokumentumban.
„Ilyen erős alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzet-ellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogottságát és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha sikerül is megállapodni róluk, hosszú távon nem lesznek fenntarthatók” – hangzott a moszkvai válasz.
