Litvánia újabb páncélozott szállítójárműveket és lőszereket ad Ukrajnának – jelentette be a litván védelmi miniszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szerdai tudósítása szerint.
„Litvánia a közeljövőben további katonai támogatást nyújt Ukrajnának: M113-as és M577-es páncélozott szállítójárműveket, amelyekre Ukrajnának valóban nagy szüksége van, valamint a tartalékképzéshez szükséges lőszereket” – közölte Arvydas Anusauskas az Ukrajnát támogató koordinációs NATO-csoport ülésén.
A miniszter emellett felhívta a figyelmet az Ukrajnát támogató országok szerepére az ukrán hadsereg kiképzésének megszervezésében. Hangsúlyozta, hogy Litvánia az ukrán erők kiterjedt katonai kiképzésének megszervezését javasolja. „Ukrajna meghatározta a főbb képzési igényeit, a litván hadsereg pedig készen áll ezekre. Egyelőre katonai rendőrök, aknamentesítési szakemberek képzésére van igény. A litván hadsereg kész az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzéséhez is hozzájárulni oktatók odaküldésével” – tette hozzá Anusauskas. Kifejtette: a litván hadsereg mérlegeli annak lehetőségét, hogy tíz oktatót küldjenek Nagy-Britanniába, amely a következő három hónapban tízezer ukrán katona számára kíván háromhetes alapkiképzést nyújtani.
A miniszter szavai szerint az Ukrajnának nyújtott litván katonai támogatás magában foglal Stinger légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, golyóálló mellényeket és sisakokat, 120 milliméteres aknavetőket, kézi lőfegyvereket, lőszereket, hőkamerákat, térfigyelő radarokat, páncélozott járműveket, továbbá Bayraktar drónokat és lőszereket vásároltak a litván állampolgárok által összegyűjtött pénzből. Összességében Litvánia katonai támogatása Ukrajnának mintegy 123 millió eurót tesz ki.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők erőfeszítéseiket most leginkább a Donyec-medencei Bahmut és a vuhlehirszki hőerőmű fölötti ellenőrzés megszerzésére összpontosítják.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága arról adott hírt, hogy kiszabadítottak egy ukrán katonát orosz fogságból az ország déli részén. A helyszínről, ahonnan kimenekítették a katonát, további részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A hírszerzés rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta más szolgálatokkal együttműködve több mint tíz sikeres műveletet hajtottak végre a katonák és családjaik, valamint a civilek, köztük tisztségviselők evakuálására, továbbá értéktárgyak kimenekítésére. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy július 11-én több mint 1100 embert evakuáltak Harkiv megye orosz megszállás alá került területeiről, köztük körülbelül 300 gyermeket. Donyeck megyében mintegy 340 ezer helyi lakos maradt, a többieket már biztonságos helyre menekítették.
Jevhen Jevtusenko, a Dnyipropetrovszk megyei nyikopoli járás katonai adminisztrációjának vezetője felszólította Nyikopol város lakóit, hogy a megszállt Enerhodar felől rendszeressé vált orosz támadások miatt mielőbb költözzenek ideiglenesen Ukrajna biztonságosabb részeibe.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a arról írt, hogy a Moszkva által támogatott, szakadár „Luhanszki Népköztársaságban” nagyon kevés katonai szolgálatra alkalmas életkorú férfi lakos maradt, ezért kényszersorozással egyetemistákat és idős embereket hívnak be, s küldenek harcolni a frontvonalra. „A Luhanszki Népköztársaság a kényszermozgósítás miatt «női népköztársasággá» alakult: az ellenség utolsó éves hallgatókat és majdnem nyugdíjas korúakat küld a frontvonalra” – fogalmazott a kormányzó. Kitért arra, hogy a régióban még heves harcok folynak, így az orosz erők nem tudnak erőteljes offenzívát indítani a szomszédos Donyeck megyei Bahmut városa ellen. Hozzátette, hogy a folyamatos ágyúzás miatt Bilohorivkából és Verhnyokamjankából már lehetetlen az ott maradt civilek evakuálása.
