A brit hírszerzés (MI6) az elmúlt években átszervezte műveleteit, és egyre inkább a növekvő kínai fenyegetésekre összpontosít – jelentette ki az MI6 főigazgatója az Egyesült Államokban, a Colorado állambeli Aspenben rendezett biztonságpolitikai konferencián, amelyről a The Washington Times című napilap számolt be.
A jobboldali-konzervatív amerikai újság online írása szerint Richard Moore főigazgató azt mondta: „Az MI6-nek sosem voltak illúziói a kommunista Kínával kapcsolatban”.
Kifejtette: a nyugati kormányok és a nyugati közvélemény tagjai között egyre egyértelműbb a felismerés a kínaiak által az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára és szövetségeseikre jelentett veszéllyel kapcsolatban. Ezen megfontolásból alaposan átalakították a brit hírszerzés fókuszát is. „A különbség az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk Kínára, mint korábban, és mára ez a hangsúly nagyobb lett minden más konkrét, egyedi országra irányított figyelemnél” – fogalmazott Moore. Hangoztatta: az MI6 kínai törekvései már sokkal többet jelentenek a terrorizmus elleni küzdelemnél, a szervezet egyrészt támogatja a brit külpolitikai döntéshozók munkáját, hogy erős pozícióból tárgyalhassanak Pekinggel, másrészt igyekszik megelőzni a kínai fenyegetéseket.
A főigazgató hozzátette, hogy a szervezet szorosan együttműködik amerikai partnerével, a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA). A brit hírszerzés számára az igazi kihívást a homályos, átláthatatlan kínai kommunista rendszer jelenti, amelyen nagyon nehéz áthatolni – emelte ki.
Az amerikai hírszerzési közösség tagjai megerősítették, hogy a kínai elhárítás 2010 óta több tucat, helyben toborzott (kínai) amerikai ügynököt leplezett le, és ez a kudarc nagyban korlátozta az amerikai hírszerzés azon képességét, hogy kínai titkokhoz férjen hozzá.
Ennek ellenére Moore szerint egyáltalán nem nehéz megérteni Hszi Csin-ping kínai elnök stratégiai szándékait. „Ha az ember elolvassa a ‘Made in China 2025’ (Készült Kínában 2025-ben) című tanulmányt, a kínai elnök nyíltan bemutatja Peking stratégiai törekvéseit a technológiai kérdésekkel kapcsolatban és azt, hogy Kína szeretné uralni a kulcsfontosságú technológiai területeket. De ha a fenti stratégia mögé akarunk nézni, abban az értelemben, hogy miként akarják ezt végrehajtani, hogyan szervezik meg magukat, mi a taktikai szándékuk, és milyen képességeket fejlesztenek ehhez: az már egy feketedoboz” – illusztrálta mondandóját Moore.
A brit hírszerzés vezetője szerint a kínai elnök sajátos – a nyugati elemzők által „rögzített narratívának” nevezett – felfogást tett magáévá a nyugati országok gyengeségeivel kapcsolatban. Moore szerint ez alapján Hszi alábecsülheti az Egyesült Államok elszántságát és erejét, ezzel növelve annak az esélyét, hogy Peking elszámítja magát egy katonai konfliktus, például Tajvan megszállása esetén.
Moore nem gondolja, hogy a két ország között elkerülhetetlen egy jövőbeli katonai konfliktus, és szerinte a Peking és Tajvan közötti különbségeket békésen kellene és lehet is rendezni.
Az MI6 vezetője mellett William Burns CIA-főigazgató is felszólalt az aspeni konferencián, aki szerdai előadásában hangsúlyozta: Kína nagyon szoros figyelemmel követi Oroszország küzdelmét Ukrajnában annak érdekében, hogy becsléseket és elemzéseket készíthessen, hogy Tajvan esetleges kínai katonai megszállása milyen kül- és biztonságpolitikai fejleményekkel járhatna.
A CIA vezetője értésre adta: nem becsülné alá Hszi elnök elszántságát, hogy katonai erővel foglalja el Tajvant a következő pár évben. A pekingi vezető szerinte egyértelműen azon dolgozik, hogy a kínai hadsereg képes legyen a kínai partoktól alig 160 kilométerre fekvő, demokratikus berendezkedésű sziget sikeres katonai megszállására.
