Politikailag motivált a Gazprom orosz energiavállalat bejelentése, miszerint a héten tovább csökkenti az európai gázszállítást – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi felelőse Brüsszelben kedden, az európai uniós tagországok energiaügyi minisztereinek soron kívüli tanácskozását megelőzően.
Arra reagálva, hogy a Gazprom hétfőn bejelentette: leállítja egy újabb Siemens-turbina üzemeltetését az Északi Áramlat gázvezetéken, Kadri Simson úgy fogalmazott: „tudjuk, hogy a gázszállítás csökkentésének nincs technikai oka. Ez egy politikailag motivált lépés, melyre készen kell állnunk.”
Aláhúzta: az ilyen esetek bizonyítják, hogy „bölcs stratégia” az Európai Bizottság múlt héten bemutatott tervezete az európai gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről. Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a keddi miniszteri tanácskozáson megállapodnak az uniós bizottsági javaslat alapján születő rendkívüli szabályozásról, amelynek alapján jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenne a gázfelhasználás Európában.
Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere a tanácsülést megelőzően azt mondta: az Európai Uniónak „a lehető leghamarabb” fel kell lépnie a Gazprom gázszállítással kapcsolatos fenyegetéseivel szemben. A gázszállítás csökkentésére vonatkozó bejelentés jól mutatja, hogy az uniós országoknak vissza kell fogniuk az orosz gáz felhasználását már ezen a télen, mivel – mint mondta – Putyin kezében zsarolási eszköz a gázellátás.
Robert Habeck német gazdasági miniszter érkezésekor kijelentette: az Európai Bizottság terve megmutatja az orosz elnöknek, hogy az EU egységes még akkor is, ha tagországai kompromisszumra kényszerülnek a közös álláspont kialakítása érdekében. Habeck a javaslat elfogadását „nagyon fontosnak” nevezte, véleménye szerint a terv azt mutatja, hogy Európa összetart. A szabálytervezet jelzés Oroszországnak, hogy nem lesz képes megbontani az európai egységet – tette hozzá.
Anna Moskwa, az energiaügyekért is felelős lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter a tanácskozásra érkezve hangsúlyozta, országa ellenzi, hogy kötelező érvényűek legyenek az Európai Bizottság által javasolt gázfogyasztási korlátozások. „Nem fogadhatunk el olyan döntést, amely ilyen célkitűzés megvalósítását kényszeríti rá a tagországokra. Az energiabiztonság nemzeti hatáskörbe tartozik” – fogalmazott. Hozzátette: a lengyelországi gáztározók megteltek, országának nincs szüksége a gázfelhasználás korlátozására.
Eamon Ryan, az energiaügyekért is felelős ír környezetvédelmi miniszter érkezésekor azt mondta, hogy a javasolt 15 százalékos csökkentés nem lesz elegendő Európa téli energiaigényének biztosításához.
„Tizenöt százalékos gázmegtakarítás valószínűleg nem lesz elegendő a Gazprom bejelentésének fényében, de jobb, mintha az EU egyáltalán nem reagálna a kialakult helyzetre. A gázfogyasztási korlátozásokra vonatkozó javaslat által küldött jel is fontos” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság múlt szerdán ismertetett javaslata szerint valamennyi EU-tagállam számára célul tűznék ki, hogy augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. Ezzel előznék meg az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon köteleznék el magukat, amennyiben viszont a brüsszeli testület az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező volna valamennyi tagállam számára.
