A NATO koszovói haderejének további növelését sürgette Edi Rama albán miniszterelnök szerdán Szkopjéban, ahol a nyugat-balkáni NATO-tagországok vezetői találkoztak a szervezet főtitkárával.
Az albán miniszterelnök szerint a nemzeti ellentétek a koszovói szerbek és albánok között konfliktushoz vezethetnek az egész térségben.
Rama szerint a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak a szerb-koszovói határt is felügyelnie kellene. Mint mondta, a határt senki nem ellenőrzi, ezért ott számos illegális tevékenység folyik a kábítószer- és fegyvercsempészettől kezdve az ultranacionalisták beszivárgásáig, és ez komoly gondokat okozhat az egész régióban.
A KFOR létszámát októberben ezer fővel megnövelték. „A döntés a koszovói rendőrséget ért szeptember 24-i erőszakos támadás, illetve a térségben megnövekedett feszültségek miatt született. Ez észszerű lépés annak érdekében, hogy a KFOR biztosítsa a kellő erőt, képességet és rugalmasságot küldetésének teljesítése érdekében” – indokolta a lépést a KFOR.
Szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.
A KFOR az 1998-99-es koszovói-szerb háború lezárását követően, 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján. Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban az azóta is a helyszínen maradt a fel-fellobbanó zavargások miatt. Jelenleg 27 ország több mint 4500 katonája teljesít szolgálatot kötelékében.
Stoltenberg: a Nyugat-Balkán stratégiai fontossággal bír a NATO számára
Stratégiai fontossága van a Nyugat-Balkánnak a NATO számára – közölte Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára azt követően, hogy a térség NATO-tagországainak vezetőivel tárgyalt szerdán Szkopjéban. Stoltenberg közölte, az utóbbi időben aggodalomra okot adó események történtek a térségben, ezért itt az ideje, hogy a felek túllépjenek a helyi konfliktusokon, ahogy annak is itt az ideje, hogy véget érjen a háború Ukrajnában. Rámutatott, hogy nyugat-balkáni körútja során nem kerülte el a figyelmét, hogy Bosznia-Hercegovinában elszakadási törekvések vannak, törékeny a biztonsági helyzet Koszovóban, és leállt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, mindezen felül pedig „az olyan tekintélyelvű országok, mint Oroszország, arra törekednek, hogy aláássák a demokráciáinkat kiber- és hibrid fenyegetéseikkel”. A NATO-főtitkár szerint a stabilitás kellene, hogy a térség minden országának legfontosabb törekvése legyen, a konfliktusok és a káosz helyett a párbeszédet és a diplomáciát kell választani, és ezt nyugat-balkáni látogatása során mindenhol egyértelművé tette. Stoltenberg szerint Észak-Macedónia jó példaként szolgálhat az egész régió számára, ott ugyanis minden nemzeti közösség békésen él egymás mellett, ami hozzájárul a teljes közösség fejlődéséhez. Stoltenberg hétfőn Pristinában a szeptemberi támadás elkövetőinek felkutatását és felelősségre vonását sürgette. Mint mondta: fontos, hogy az elkövetők szembesüljenek a következményekkel, hogy a májusihoz és a szeptemberihez hasonló erőszakos cselekmények ne ismétlődhessenek meg. A NATO főtitkára leszögezte, hogy a szervezet támogatja a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, a térség stabilitása és békéje ugyanis nem kerülhet veszélybe.
