Míg Irán Izrael elleni tömeges rakétatámadásai korlátozott eredményt hoztak, Kína fejlesztései az indo-csendes-óceáni térségben alapjaiban alakíthatják át a régió katonai erőviszonyait. A kínai néphadsereg legújabb hadgyakorlatai Tajvan közelében komoly figyelmeztetésként szolgálnak, noha jelenleg nem mutatkoznak közvetlen rakétatámadás jelei.
A katonai szakértők összehasonlították Irán legutóbbi Izrael elleni rakétatámadásait Kína modern fegyverrendszereivel. Míg Irán áprilisban és októberben indított közel 400 rakétája csak korlátozott sikert ért el, Kína fejlett rakétarendszerei jóval komolyabb kihívást jelenthetnek egy távol-keleti konfliktusban. Az Egyesült Államok és szövetségesei számára az egyik legfontosabb tanulság az, hogy az ázsiai térségben a rakétakonfliktus sokkal összetettebb és kockázatosabb lehet, mint a közel-keleti helyzet.
Izrael többrétegű rakétavédelme – beleértve az Arrow rendszert és a Vaskupolát – hatékonyan védi az országot a közel-keleti fenyegetésekkel szemben. Ugyanakkor a távol-keleti konfliktusokban a célpontok sokkal szétszórtabbak és távolabbiak, ami komoly kihívásokat állít a védekezés elé. Kína DF-26-os és DF-21-es rakétái precíziós irányítással és nagy távolságokkal bírnak, és a Pentagon becslései szerint Peking több száz ilyen fegyverrel rendelkezik, amelyek akár Guam amerikai támaszpontjait is elérhetik.
A szakértők szerint Kína rakétáit nehezebb lenne elfogni, mint Irán hasonló fegyvereit, ezért Washingtonnak nem csak védelmi, hanem offenzív stratégiára is szüksége van a térségben. Collin Koh, a szingapúri S. Rajaratnam School kutatója szerint a jövőben a „büntető elrettentés” válhat normává a kínai fenyegetéssel szemben.
Az Egyesült Államok már lépéseket tett a Kínával való esetleges konfliktusra való felkészülés érdekében. Új fegyvereket telepít a térségbe, például az AIM-174B levegő-levegő rakétákat és a Typhon rakétaütegeket a Fülöp-szigeteken. A Kína által jelentett veszélyek mélysége az iráni-izraeli konfliktus tanulságain alapulva segítheti a konfliktusok elkerülését, azonban rossz becslések esetén a feszültségek könnyen eszkalálódhatnak.
Malcolm Davis, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet elemzője szerint Kína katonai kapacitása sok szempontból felülmúlja Iránét, különösen a támadó fegyverrendszerek terén, amelyek jelentős eltolódást eredményezhetnek a régió hatalmi egyensúlyában.
Peking hatalmas összegeket költ hadserege fejlesztésére, és a világ legnagyobb GDP-arányos katonai költségvetésével rendelkezik. Ennek fényében a nyugati lég- és rakétavédelmi rendszerek nehéz helyzetbe kerülhetnek egy Kína által indított masszív rakétacsapással szemben, amely több száz, akár több ezer rakétát is jelenthet.
