A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szerint a befogadóállomásokon és a közösségi szállásokon elhelyezett külföldiek semmilyen kriminális veszélyt nem jelentenek, sőt a helyi lakosság szubjektív biztonságérzete sem romlott.
Garamvölgyi László, a szervezet kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: a tanács azt követően jutott erre a következtetésre, hogy áttekintette a menekültügyi és migrációs helyzetet, illetve azokat az integrációs modellprogramokat, amelyeket a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (BÁH) tavaly indított. A bűnmegelőzési tanács prevenciós stratégiájában kiemelt helyen szerepel az illegális migráció visszaszorítására tett hatósági intézkedések szakmai támogatása, annál is inkább, mert ez egy speciális bűnmegelőzési terület, ráadásul több kommunikációs célcsoporttal.
A tanács ugyanakkor azt is megállapította, hogy a menekültekkel kapcsolatban eleinte számos hamis információ látott napvilágot, különösen az interneten, a közösségi médiában. A kommunikációs igazgató szerint mostanra már a helyi lakosok inkább a saját tapasztalataiknak hisznek, mint néhány rosszindulatú bejegyzésnek, vagy a külföldiek viselkedésével, egészségi állapotával, sajátos kultúrájával kapcsolatos álhíreknek.
Garamvölgyi szerint hasonló idegenkedés a nyugati világban is megjelent, annak ellenére, hogy több európai állam korábban gyarmattartó volt, így az ottani lakosság akár már évszázadok óta ismerheti az idegen kultúrákat, megszokhatta a külföldiek jelenlétét. A 20. század végén egyébként is megfigyelhető egy spontán, „újkori népvándorlás” a világban, amit tetézett a szocialista blokk összeomlása, továbbá Magyarországot sem kerülte el a 2011-es „arab tavasz” következtében megindult migráció.
A bűnmegelőzési tanács ezzel kapcsolatban két fontos területre koncentrál. Erőteljes kommunikációval meg kell ismertetni a lakossággal az idegen kultúrák lényegét, további cél a tévhitek eloszlatása, a hamis információk cáfolása, illetve a BÁH integrációs programjainak elősegítése. Fontos, hogy megelőzzék az esetleges bűncselekményeket a konfliktusok mediatív kezelésével.
Garamvölgyi László közölte azt is: a tanács még idén reprezentatív közvélemény-kutatást kezdeményez, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg az állampolgárok véleményét, majd az így összegyűjtött javaslatokat beépítik a nemzeti bűnmegelőzési stratégiába.
Kitért arra is, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács azt tapasztalja, hogy mostanság sokkal toleránsabbak az állampolgárok a külföldiekkel szemben, ami annak is köszönhető, hogy az érintett településeken, Debrecenben, Bicskén, Vámosszabadin, Balassagyarmaton, illetve Nagyfán a külföldiek jelenléte nem okozta a közbiztonság romlását, továbbá a külföldiek igyekeznek beilleszkedni.
Példaként említette Győrság községben egy négyfős afgán család integrációját. A szülők magyar nyelvoktatásban vesznek részt, amelyet az önkormányzat a győri Audi Akadémia bevonásával old meg és amely lehetővé teszi az integrációs programban betervezett szakképzést is. A családfő 2012 novemberében sikeres targoncagépkezelő vizsgát tett, ezen kívül CNC-esztergályosnak tanul, munkaerőpiaci elhelyezkedését az Audi cég egyik beszállítója segíti augusztustól. A család harmadik gyermeke szeptemberre várható.
Hasonló program indult a Fejér megyei Csóron, ahol szintén egy négyfős családot segítenek: a férj targoncavezetői, a feleség pedig bolti eladói képzésre fog járni szeptembertől. A gyermekek iskolába és óvodába járnak Csóron – ismertette a kommunikációs igazgató.
A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot 2011 áprilisában hozta létre a kormány. A feladata a magas szintű közbiztonság megteremtésére és fenntartására, a bűnözés visszaszorítására, a bűnözést kiváltó jelenségek, a bűnalkalmak és a bűnelkövetők ellen történő következetes fellépés érdekében tett intézkedések erősítése, továbbá a bűnmegelőzés új modelljének hatékony működtetése, valamint a bűnmegelőzés érdekében szükséges cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának koordinálása.
Forrás: MTI
