Több folyón a legmagasabb fokozatú árvízvédelmi készültség van érvényben, de igazán sok feladatot jelenleg a belvíz ad, az elöntött területek nagysága lassan megközelíti a 200 ezer hektárt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Jelenleg több mint 2700 kilométer hosszan van árvízvédelmi készültség az országban, legmagasabb, hármas fokozatú védekezés a Krasznán, a Taktán, a Hortobágy-Berettyón, a Berettyón, a Fekete- Sebes-, Kettős- és Hármas-Körösön, valamint a Zala folyón zajlik.
Országosan 192 ezer hektárra emelkedett a belvízzel elöntött terület nagysága, a legnagyobb, 35 ezer hektár feletti elöntés Csongrád megyében van, de Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Békés és Borsod megyében is hatalmas területek állnak víz alatt.
Fejér megyében a vízfolyások apadnak, ugyanakkor a Gaja-patakon továbbra is jelentős mennyiségű víz érkezik a Fehérvárcsurgói-tározóba, ezért ott másodfokú helyi vízkárelhárítási készültséget rendeltek el.
Fejér megyében reggel óta háromszor riasztották vízeltávolításhoz a hivatásos és önkormányzati tűzoltókat. Polgárdiban egy családi ház pincéjében körülbelül nyolcvan centiméter magasan gyűlt össze a víz, amely a kazánt veszélyeztette. Bodajkon egy társasház alagsorába, Móron egy családi ház pincéjébe tört be a víz. A tűzoltók mindhárom helyszínen kiszivattyúzták a vizet.
Pénteken tizenegyszer vonultak a katasztrófavédelem Veszprém megyei egységei pincében felgyülemlett víz szivattyúzásához. Védekezési munkálatokat, homokzsákrakodást a megyében a Marcal áradása miatt kell több helyen is végezni. Marcaltő és Egyházaskesző között az utat is le kellett zárni az áradás miatt, itt kétezer homokzsákkal védekeznek, ahogyan Marcaltő alacsonyabban fekvő részein is. Az említett kifolyási szakaszon a vízügyi szakemberek irányításával egy úgynevezett jászolgát – árvízvédelmi karókkal biztosított két pallósor közében döngölt földdel kitöltött ideiglenes védmű – építését kezdték meg. Az említett szakaszokon lezárták az utakat, ott jelenleg nyolcvan ember dolgozik, köztük pápai, veszprémi és ajkai tűzoltók, valamint önkéntesek. Több ezer homokzsákkal erősítik a gátakat és az alacsonyabban fekvő lakott részeket. A térség közlekedésének megkönnyítése érdekében a Marcaltő és Várkesző közötti ártéri utat nyitják meg a személyforgalom előtt.
Vas megye területén tovább csökkentek a vízszintek, és ugyan a pénteken lehullott csapadék hatására lassult ennek üteme, de nem befolyásolta érdemben a folyók, patakok vízszintjét. Jelenleg már csak két útszakaszon van teljes útzár. Pénteken egy esetben volt szükség tűzoltói beavatkozásra, itt a pincében felgyülemlett vizet távolították el a tűzoltó egység.
Pénteken Nagykanizsa kiskanizsai városrészében a Principális csatornánál folytak árvízvédekezési munkálatok, több száz méter hosszú nyúlgátat építettek. A vízfolyáson pénteken lassú apadás volt tapasztalható, és az előrejelzések szerint ez tovább folytatódik. Zala megye védendő részéről négy szivattyúval emelték át a csurgalék- és szivárgó vizeket, egy szivattyú folyamatos üzemével pedig a belvizet szivattyúzták vissza az árterületre. A védekezésben a vízügyi szakembereken kívül a Rezi önkéntes és a nagykanizsai hivatásos tűzoltók vettek részt, munkájukat 75 középiskolás diák is segítette.
A Zala folyó Zalavár-Szentgyörgyvári szakaszán harmadfokú árvízkészültség készültség van.
Fonyódon a megcsúszott magaspart továbbra sem veszélyezteti közvetlenül a közelben lévő nyaralókat. Zajlik a partfalra nehezedő fák eltávolítása a további földcsúszás elkerülése érdekében. A 7-es számú főút érintett szakaszán továbbra is mindkét irányban tilos a közlekedés a veszélyhelyzet megszüntetéséig, amely az időjárás függvényében akár napokig is eltarthat.
Kisebb földomlás volt Kaposkeresztúron is, ahol az út menti partfalból kisebb földdarabok omlottak le. Torvajon egy családi háztól körülbelül 10 méterre beomlott egy eddig ismeretlen eredetű gödör. Az illetékes építési hatóság és a katasztrófavédelem közös szemlét tartott a helyszínen, amely során megállapították, hogy az omlás következtében az épület szerkezete nem sérült, továbbra is lakható.
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt megnövekedett Somogy megyében a magas partfalak mentén bekövetkezett földcsúszások száma. Mivel nem lehet kizárni, hogy az omlásveszély lakóingatlanokat, gazdasági épületeket, közúthálózatot és egyéb infrastruktúra-elemeket is veszélyeztessen, a katasztrófavédelmi kirendeltségek az elmúlt napokban supervisori ellenőrzés keretében tíz helyszínen mérték fel az illetékességi területükön található magaspartok állapotát. Az ellenőrzéseken geológus szakember is részt vett, aki javaslatot tett a lakosság biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére.
Jelenleg is apadnak Nógrád megye vízfolyásai, Ludányhalásziban azonban még mindig harmadfokú belvízvédelmi készültség van érvényben, megállás nélkül működtetik az átemelő szivattyút.
Pénteken Debrecenben, Komádiban, Balmazújvároson folynak belvízeltávolítási munkálatok, Hajdú-Bihar megye katasztrófavédelmi egységei nyolc gépjárművel, 23 tűzoltóval és 11 szivattyúval dolgoznak. A belvízvédelmi készültségi fokozatot Derecskén és Újtikos településeken másodfokúra emelték. A többi településen a készültségi fokozatok nem változtak.
Továbbra is harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Berettyón, a Hortobágy-Berettyón, a Hármas–Körösön, a Kettős-Körösön, a Sebes-Körösön és a Fekete-Körösön, ennél alacsonyabb készültség csak a Fehér-Körösön van.
Békés megye tizennégy önkormányzata tart fenn belvízvédelmi készültséget, legutóbb Kétsopronyban rendelték ezt el. A helyzet kezelésébe egyelőre sehol nem vonták be a katasztrófavédelem egységeit.
A délelőtt folyamán a szegedi Kálvária sugárút egyik társasházának pincéjében felgyülemlett 40 centiméter vizet szivattyúzta ki az egyik Csongrád megyei katasztrófavédelmi egység, míg Csanyteleken, a Kossuth utcában egy lakatlan romos ház fala dőlt meg, amelyet kézi szerszámokkal bontottak vissza a tűzoltók.
A megyében közel 38 ezer hektárnyi területet borít belvíz, három településen, Mindszenten, Újszentivánon és Székkutason másodfokú belvízvédelmi készültség mellett végeznek vízkárelhárítási tevékenységet. Elsőfokúnál sehol nincs magasabb árvízvédelmi készültség.
Heves megyében a Tarna folyó árad a leginkább, ott másodfokú a készültség. Több helyen rendeltek el készültséget a belvíz miatt, de minden érintett helyen a legalacsonyabb egyes fokozatot. Igaz ez Hatvan és Nagyfüged városára, amelyekben két-két szivattyúval emelik át a vizet.
Péntek délutánig hét alkalommal kellett a Pest megyei tűzoltóknak beavatkozniuk, napról napra csökken azonban azoknak a településeknek a száma, ahol pincékből, kertekből kell szivattyúval eltávolítani a felgyülemlett vízmennyiséget. Összesen harmincnégy hivatásos és önkormányzati tűzoltót mozgósított a mai napon a megyei katasztrófavédelem a családi házak megóvása érdekében, volt ahol egy méter magasan állt a talajvíz. Továbbra is Cegléd, Nagykáta, Nagykőrös és Érd a leginkább érintett az efféle káresetekben. Törtelen az önkormányzat továbbra is folyamatosan szivattyúzza a vizet, Nagykátán és Cegléden a belvízvédelmi készültség kettes fokozata változatlan, és folyamatosan munkálatokat folytatnak Nagykáta egy, valamint Cegléd két utcájában.
Továbbra is másodfokú belvízvédekezési készültség van Bács-Kiskun megyében Kunszentmiklós településen, ahol tizenegy szivattyú és harminc ember, köztük a kunszentmiklósi és szalkszentmártoni önkormányzati és önkéntes tűzoltók szivattyúzzák a vizet. A megye hét más pontján is vizet távolítottak el a tűzoltók.
Forrás: BP
