A bevásárlóközpontok biztonságát garantáló szolgáltatásokra az üzemeltetők elsősorban őrző-védő profilú cégekkel kötnek szerződést, a megállapodás általában három-öt évre szól. Hogy milyen szempontok alapján választják ki a pályázatra meghívott biztonsági cégeket, majd a tenderek elbírálásakor milyen szempontokat vesznek figyelembe, arról Gyalay-Korpos Gyulával, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnökével beszélgettünk.
A szakember az alább felvázolt szempontrendszert több évtizedes beruházói és üzemeltetői tapasztalatainak összegzésével alakította ki. Az elvárások azonban többszörösen is megalapozottak, azokban az üzemeltetői megközelítés mellett a tulajdonosi érdekeket is képviselő nézőpont tükröződik. Gyalay-Korpos ugyanis korábban 11 évig Európa egyik legnagyobb ingatlan- és bevásárlóközpont-fejlesztő cégének, a német tulajdonú ECE Projektmanagement Budapest Kft.-nek a magyarországi ügyvezetője volt.
— A kiválasztás értékrendje
— Egy új bevásárlóközpont megnyitása vagy egy lejáró szerződés megújítása előtt hogyan választják ki a tenderre meghívandó cégeket?
Mielőtt egy üzletközpont szerződést kötne egy őrző-védő vállalkozással, házon belül egyeztetjük, hogy milyen nagyságú és milyen referenciákkal rendelkező cégeket tartunk alkalmasnak a feladatok elvégzésére. Bár nem lenne kötelező, de a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének tagjai az esetek döntő többségében tendert írnak ki.
— Ha a tenderkiírás előtt találkoznak a meghívandó cégek képviselőivel, mire figyelnek?
— Van egy olyan kritériumrendszer, amely az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján állt össze. Ez tulajdonképpen egy értékrend, ami azt foglalja össze, hogy a beruházó vagy az üzemeltető mit várjon el egy biztonsági cégtől, amellyel három-öt évre köt szerződést, és amelynek később évente több tíz- vagy akár százmillió forintot fizet a szolgáltatásokért. Az első és legfontosabb szempont a megbízhatóság. Legyen megbízható az első számú vezető, akivel tárgyalok, és legyenek megbízhatóak és képzettek az emberei. Fontosnak tartom, hogy a cég jól strukturált és átlátható legyen. Ezen azt értem, hogy amikor a velem tárgyaló vezetőt megkérdezem, hogy mekkora és milyen összetételű csapattal dolgozik, akkor pontosan tudja azt is, hogy az alkalmazottai milyen feladatok elvégzésére képesek. Természetesen referenciákat is kérünk, bár azok általában benne vannak a pályázati anyagokban.
— Hogyan lehet megállapítani, ellenőrizni a megbízhatóságot?
— Alapvető, de önmagában nem elégséges feltétel, hogy a tárgyalópartner jól öltözött, ápolt legyen. Fontos szempont, hogy a cég alkalmazottai jól kiképzett, vizsgákkal is rendelkező biztonsági őrök legyenek. Az épületben dolgozó saját munkatársainktól és főleg a vásárlóktól kapunk visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy hogyan végzik a biztonsági emberek a munkájukat.
Létszám, árak, bérek és feketemunka
— Mit vizsgálnak még?
— Még a szerződéskötés előtt tisztázni kell, hogy összesen hány ember szükséges az adott objektum védelméhez. Egy profi pályázó képviselői a helyszíni bejárás után pontosan meg tudják mondani, hogy az adott bevásárlóközpontban szintenként hány ember kell, és összesen hány fővel tudják megoldani a feladatot. Ha például azt mondja egy 20-30 ezer négyzetméteres eladói felülettel rendelkező bevásárlóközpontra, hogy hozzávetőleg 12 fő szükséges, akkor mehetünk tovább, de sem a három, sem a harminc vagyonőrt kínáló céggel nem érdemes tovább tárgyalni, mert egyértelmű, hogy nem jól mérte fel a feladatot vagy nincs ilyen jellegű tapasztalata.
— Ez azt is jelenti, hogy a kis létszámmal dolgozó cégeknek nem érdemes elindulniuk ilyen tendereken?
— A cég mérete egyáltalán nem meghatározó. Ha képes kiállítani tíz-húsz jól képzett, vizsgákkal rendelkező minőségi vagyonőrt, valamint az adott projekthez szükséges váltást, akkor jó eséllyel indul. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden indulónak gondot okoz a létszámhiány, ami 2018 óta már ezen a területen is tapasztalható. A képzettebbek közül sokan elmentek Nyugatra vagyonőrnek, vagy más szakmában keresik a boldogulásukat, ez a tendencia már a bevásárlóközpontokban is érezhető. Nem létszámban, hanem minőségben. Nehezebben találni olyan kulturált megjelenésű és fizikailag erős, érettségizett embereket, akik alkalmasak erre a feladatra, és vállalják is, hogy ezen a területen képzelik el a jövőjüket.
— A tenderek elbírásánál mennyire fontos szempont a vállalási díj?
— Nyilván fontos tényező, de a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének 22 tagja soha nem tartotta elsődleges céljának, hogy indokolatlanul lenyomja a megbízási díjat. Bátran kijelenthetem, hogy a szövetséghez tartozó 35 bevásárlóközpont és két hipermarketlánc nagy többsége elfogadja és kifizeti a kötelező rezsióradíjat. Előfordul azonban, hogy egyes őrző-védő cégek bejelentés nélkül is foglalkoztatnak alkalmazottakat. Ezt mindenki sejti. De elvárom, és nagyon fontosnak tartom, hogy a megbízást elnyerő cég senkit ne foglalkoztasson feketén! Az általános forgalmi adó nélküli 2253 forintos minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj már van olyan magas, hogy a biztonsági cég csakis bejelentett alkalmazottakat közvetítsen hozzánk. A szövetség tagjai minden tekintetben jogkövető magatartást tanúsítanak, megadjuk az előírt rezsidíjat, de cserébe minőségi szolgáltatást kérünk és várunk el.
Prevenció, szakmaiság
— Mit várnak el a vagyonőröktől?
— Biztos szakmai tudást, bizalomgerjesztő, megnyerő megjelenést, és adott esetben higgadt, de magabiztos intézkedést. Egy bevásárlóközpontnak nyugodtságot, biztonságot kell sugallnia. Fontos, hogy a biztonsági őr helyismerettel rendelkező, kommunikatív, udvarias személy legyen. Ha egy vásárló megkérdezi, akkor tudjon válaszolni, hogy hol található a keresett üzlet, tehát alaposan ismerni kell az épületet, hiszen az a munkahelye. Legyen tiszta az egyenruhája és a cipője, legyen kitűzője, cégazonosítója, legyen intelligens, hogy a különleges helyzetekben is önállóan tudjon dönteni vagy rádión segítséget kérni. Szerencsére ma már a jelentősebb cégeknél nagyon odafigyelnek a vagyonőrök megjelenésére is.
— Mit tegyen a biztonsági őr, ha intézkednie kell?
— Ezt nem nekünk kell előírni, a mindenkori feladatokat a kiképzés során kell elsajátítania. Tisztában kell lennie a vonatkozó jogszabályokkal és a tennivalóival – de természetesen vannak üzemeltetői szempontok is. Elvárható, hogy képesek legyenek a bűnesetek megelőzésre is. Egy rátermett őrnek legyen „antennája”, legyen érzéke arra, hogy észrevegye a rendellenes helyzeteket, tudjon udvariasan reagálni, közbelépni, cselekedni. A jó biztonsági őr egy idő után felismeri azokat, akik rossz szándékkal lépnek be az épületbe, esetleg korábban már lefülelték őket egy áruházi lopás után. Ha például a főbejáratnál álló őr gyanús alakokat lát, akkor kövesse őket, értesítse rádión a kollégáit, sőt ha szükséges, udvariasan távolítsa el őket az épületből. Ha pedig a helyzet úgy kívánja, azonnal értesítse a rendőrséget.
— Mit kell tenniük kivételes helyzetekben?
— A szerződések azt is tartalmazzák, hogy a mi a teendő speciális helyzetekben. Tűz- és bombariadó esetére minden objektumban van egy olyan cselekvési és kiürítési terv, amelynek végrehajtását a teljes őrző-védő csapatnak aktívan segítenie kell. Minden bevásárlóközpontban évente tartanak tűzvédelmi gyakorlatot, amelyben részt vesz a tűzoltóság is – szerencsére komolyabb tűzeset még nem volt. Hamis bombariadó azonban már többször is előfordult, olyankor azonnal cselekedni kellett, függetlenül attól, hogy később kiderült, vaklárma volt. Speciális esetnek számít az is, ha egy vásárló rosszul lesz, sajnos erre is volt már példa. Fontos tudni, hogy ma már minden bevásárlóközpontban van újraélesztő berendezés, és elvárás, hogy a biztonsági cég emberei is tudják kezelni. Azt azért végezetül kihangsúlyoznám, hogy a követelmények a bevásárlóközpontok alkalmazottaival szemben is hasonlóan szigorúak: a villanyszerelőtől kezdve a centermenedzserig a saját üzemeltető személyzetünktől is elvárjuk, hogy ismerjék a defibrillátor használatát.
(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
