A spanyol központi büntetőbíróság szerdán felmentette a zendülés vádja alól Josep Lluis Traperót, aki Katalónia rendőrfőnöke volt 2017 őszén, az illegálisnak nyilvánított függetlenségi népszavazás idején.
A nem jogerős ítélet szerint nem bizonyított, hogy az egykori rendőri vezető egyetértett az elszakadási törekvések irányítóival, és az sem, hogy a rendőrség passzivitásával elősegítette a mozgósítást és a referendum megrendezését. A bíróság határozata nem egyhangú, a háromtagú testület egyik bírája, Concepción Espejel különvéleményt csatolt az ítélethez, kifejtve, hogy szerinte a volt rendőrfőnök bűnös az ellene felhozott vádpontokban, mert tetteivel hozzájárult az illegális népszavazás megtartásához.
A per során az ügyészség zendülés bűncselekménye miatt 10 éves börtönbüntetést kért Traperóra, engedetlenség miatt pedig egy év nyolc hónapos eltiltást közhivatal betöltésétől, valamint 60 ezer eurós (21,8 millió forint) pénzbüntetést. Az ügyészségnek tíz napja van, hogy fellebbezzen az ítélet ellen, amellyel a rendőrfőnök mellett másik három egykori katalán rendvédelmi vezetőt is felmentettek a vádak alól.
Josep Lluis Trapero az idén januárban kezdődött bírósági tárgyaláson elhatárolódott egykori feletteseitől, a Carles Puigdemont vezette katalán kormánytól.
Beszélt arról, hogy napokkal az október elsejei voksolás előtt közölte a katalán elnökkel aggodalmát a közrend fenntartásának várható problémái miatt. Emellett szóvá tette azt is, hogy egyes politikusok nyilatkozatai azt sugallják, mintha a rendfenntartók támogatnák a függetlenségi törekvéseket. „A kormány imázsa fontosabb a rendőrségénél” – idézte az elnöktől kapott választ Trapero.
A volt rendőrfőnök vallomásában kifejtette: a rendőrség igyekezett érvényt szerezni a voksolás megakadályozására utasító bírósági végzésnek, a referendum napján több száz szavazóurnát foglaltak le a rendőrök, de meglepte őket a civil ellenállás ereje, amelyre nem számítottak.
Katalóniában 2017. október elsején függetlenségi népszavazást tartottak, annak ellenére, hogy annak megrendezését korábban a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A szavazást ezért a hatóságok igyekeztek megakadályozni a szavazóhelyiségek bezárásával, ami azonban több helyen erőszakba torkollt.
A függetlenségpárti katalán kormány a voksolást érvényesnek és eredményesnek nyilvánította, noha a szavazás káoszban zajlott, bárki bármelyik szavazóhelyiségben szavazhatott, és több helyen sem tudták ellenőrizni a választói névjegyzéket.
Az eredmény alapján a katalán parlament függetlenségpárti többsége október 27-én megszavazta a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot, a központi spanyol kormány még aznap a szenátus felhatalmazása alapján feloszlatta a katalán regionális parlamentet, és leváltotta az autonóm kormányt, amelynek tagjai ellen vádat emelt a legfelsőbb bíróság lázadás és hűtlen kezelés miatt.
A történtek miatt a spanyol legfelsőbb bíróság 2019 októberében kilenc katalán függetlenségi vezetőt talált bűnösnek végül zendülés bűncselekményében, és 9-től 13 évig tartó szabadságvesztésre ítélte őket. Négyen közülük hűtlen kezelés miatt is büntetésüket töltik.
Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és egykori kormányának négy tagja külföldre menekült, ahonnan nem térhetnek haza, mivel elfogatóparancs van érvényben ellenük Spanyolországban. A kiadatásukra vonatkozó kérelmeket az illetékes külföldi bíróságok elutasították.
