Csupán a magánbiztonsági piac nagy szereplőinek „kiváltsága”, hogy komplex szolgáltatásoknak köszönhetően akár veszteséges üzleteket egyéb bevételekből finanszírozzanak. Ugyanakkor a biztonságtechnika ma már megkerülhetetlen, enélkül nem lehet valódi jövőképe egy komoly biztonsági vállalkozásnak – vélekedett a Biztonságpiac.hu-nak adott interjúban Kecskeméti Sándor, a G4S Biztonsági Szolgáltatások Zrt. vezérigazgatója.
– A G4S számos piaci szegmensben jelen van. Milyennek értékelik az üzleti környezetet 2014 elején?
– Tekintettel arra, hogy a G4S komplex, nagyvállalati szinten működik, általánosságokban nem lehet ezt megfogalmazni. Számos szegmensben vagyunk jelen, amelyek nagyon eltérő üzleti modell szerint épülnek fel. A készpénzlogisztika, az őrzés-védelem, a facility management és a biztonságtechnika igencsak eltérő műfajok. Ezekben a szegmensekben a megbízói kör is meglehetősen eltérő, és a piac helyzete nagyban függ a megrendelők kondícióitól, állapotától, jövőbeni elképzeléseitől. A vállalat egészét tekintve a G4S hatékonyan működik, és rugalmasan alkalmazkodik a változó piaci viszonyokhoz; mindemellett a tulajdonosok új termékekkel és profittal kapcsolatos várakozásainak is maradéktalanul megfelel. Ha piaci szempontból vizsgáljuk meg a kérdést, akkor egyértelműen látható, hogy a piacainkon szereplő valamennyi cég szenved az utóbbi években lezajlott gazdasági változásoktól.
– Vegyük sorra a szegmenseket. Hogyan teljesít a készpénzlogisztikai üzletág?
– Ez alatt döntően banki készpénzforgalmat, és retail ügyfelek pénzforgalmát értjük. Minden szolgáltatás akkor a legpiacképesebb, ha a lehető legnagyobb hozzáadott érték található benne. Ez az üzletág jellemzően logisztikai feladatokat ad, amellett, hogy rendkívül szigorú biztonsági környezetben működik. Mint logisztikai szolgáltatás, ez volumen-üzlet, vagyis a szolgáltatóknak el kell érniük egy olyan kritikus tömeget, amelytől mindez profitábilissá válik. Ez a hazai piac méretét tekintve azt jelenti, hogy nagyon alacsony a piacképes szolgáltatók száma – Magyarországon ez konkrétan három versenytársat jelent. Igaz, húsz évvel ezelőtt, amikor ez a piac beindult, még több mint tíz ilyen vállalkozás volt. Egy olyan szolgáltatásról beszélünk, amely nélkül a bankok nem tudnak üzemelni, de ebben a szegmensben az ügyfelek jól is fizetnek. A dolgok árnyoldala, hogy a bankok profitabilitása drasztikusan csökkent az elmúlt években, nem beszélve arról, hogy már a válság alatt is jelentősen csökkent a készpénzforgalom. Mindeközben mi szolgáltatóként évek óta nem tudunk árat emelni, és nem tudjuk az évről évre emelkedő költségeinket érvényesíttetni. Ezekben az években a bankok takarékos üzemmódra váltottak, a profitabilitás ollója jelentősen csökkent. Azt tudni kell, hogy a készpénzlogisztika egy rendkívül beruházás-igényes üzletág, ezért a G4S évente mintegy egymilliárd forintot fektet be gépjárművekbe, feldolgozógépekbe, informatikai eszközökbe és alkalmazásokba, valamint biztonságtechnikai eszközökbe. A beruházások elmaradása esetén a szolgáltatások minősége romlana. Mindezt tetézi, hogy a legnagyobb versenytársunk, a Magyar Postához tartozó JNT Security állami tulajdonú cég, amelynél ennél fogva máshogy költségérzékeny, mint egy magántulajdonú cégnél. Nekünk ehhez kell alkalmazkodni, és ilyen körülmények között is tudunk eredményesen dolgozni.
– Mi a helyzet eközben az őrzés-védelem és a facility management területén?
– Ezekben az üzletágakban rengeteg vállalkozás érdekelt, több ezer vállalkozás van jelen a piacon, amelyek sok tízezer embernek adnak munkát. Érdekes terep ez: a hozzáadott érték itt kevésbé jellemző, ez legfeljebb az oktatás, a képzés terén lelhető fel. Az üzleti modell is így épül fel: a költségek 90 százalékát a bérek és az azokkal kapcsolatos terhek teszik ki. Miután nem egy beruházásigényes szolgáltatásról van szó, kis- és középvállalkozások is meg tudnak élni ezen a piacon. Ha az elmúlt négy évet tekintjük, volt egy nagyon dicséretes kormányzati intézkedés, amellyel megszüntették az alvállalkozói láncokat az adócsalás kiszűrése érdekében. Jogalkotási szempontból már lépéskényszerben volt a kormányzat. Sokan szkeptikusok, úgy vélik, hogy felemásra sikerült a szabályozás, és a valóság nem kimondottan igazolja a jogalkotási szándékot. Az ő érvük az, hogy a jogszabály lehetőséget ad a munkaerő-kölcsönzők beiktatására, amely magában hordozhatja az adóelkerülést is. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a gazdaság működését befolyásoló jogszabályoknak szinkronban kell lenniük egymással, és a vállalkozás szabadságát sem lehet korlátozni bizonyos szegmensekben. Ha valaki pro forma nem lehet alvállalkozó, az pedig már a vállalkozás szabadságát sérti. A NAV továbbra is folyamatos hatósági kontrollt gyakorol a piaci felett, de ez sem eredményez gyors piactisztulást. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkaügyi felügyeleti terve szerint – az elmúlt évekhez hasonlóan – kiemelten ellenőrzik a vagyonvédelmi szektort, és 2014-re előírták, hogy az ellenőrzések 10 százaléka ezt az ágazatot fogja érinteni. Ez nagyságrendileg egy hatalmas szám, és ezt az állandó hatósági kontrollt a gyakorlatban is érezzük. Remélhető, hogy mindez lassan meghozza az eredményét.
– Melyek ennek az állapotnak a gyökerei a gazdaságban?
– Ne felejtsük el, hogy a nyugat-európai országok őrzés-védelmi piacain a magyarországi megbízási díjak mintegy tízszereséért dolgoznak. Az ár- és bérszínvonal alapja pedig az, hogy a magyar gazdaság az olcsó munkaerőre épül. Azok a bankok, retail cégek, nagyvállalatok azért vannak jelen Magyarországon, mert itt találtak olcsó munkaerőt. Az ország teljesítőképessége, a gazdaság szerkezete nem tesz lehetővé magasabb béreket.
– A hatósági ár bevezetése nem segíthet ezen?
– Meg lehet ugyan erőszakolni a gazdasági folyamatokat, de a 2000 forintos vállalási ár újabb problémákat vetne fel: a megrendelő ezt köteles lenne kifizetni, ám ettől a biztonsági költségeit még nem fogja növelni. Az történne, hogy kevesebb őrt alkalmaznának, és több tízezer vagyonőrt tolnának ki a munka világából.
– A minimális rezsióradíj működőképes lehet?
– E tekintetben a Kormány közbeszerzési politikáját szükséges megvizsgálnunk. Ha a kiíró nem fogadna be olyan ajánlatot, amelyből világosan látszik, hogy az ágazati bérminimum és a munkára rakodó közterhek nem fizethetők ki, óriási változás történne a piacon. Csak ezen múlik.
– Ennek kapcsán sokaknak ma is létező, élő példák jutnak eszükbe…
– Azt fontos látni, hogy a költségvetési szerveknek is meghatározott büdzséjük van, amelyet nem léphetnek át. A másik oldalról ezek az intézmények, szervezetek vélelmezhetik, hogy az adott tenderen induló vagyonvédelmi vállalkozás más egyéb tevékenységeiből, bevételeiből keresztfinanszírozhatja az egyébként veszteséges szolgáltatást. Ugyanakkor a vállalkozásoknak csak töredéke képes ilyen üzleti döntésekre, vagy éppen keresztfinanszírozásra. A G4S egyébként ilyen cég: a cég bevételeinek nagy része biztonságtechnikából és készpénzlogisztikából származik.
– Mi alapján döntenek úgy, hogy „áron alul” mégis elvállalnak egy-egy megbízást?
– Itt egyéb üzleti érdekek játszanak közre. Akkor döntünk így, ha az adott megrendelőtől pénzszállítási vagy biztonságtechnikai beruházási megbízás is várható, és ezek várható hozadéka együttesen előrevetíti a profitabilitást. A céget is erre építettük fel: a versenyelőnyt a komplex szolgáltatások nyújtása biztosítja. A vagyonvédelmi ágazatban ugyanakkor a kis- és középvállalkozások dominálnak, amelyek többségénél nincs tér és mód ilyen döntésekre.
– Látszik ugyanakkor egyfajta racionalizálási hullám a szakmában: ahol csak lehet, biztonságtechnikai megoldásokkal igyekeznek rásegíteni az élőerős szolgálatokra. Ebben még lehetnek tartalékok…
– Én is meg tudom ezt erősíteni, hiszen ez a jövő. A biztonsági ipar húzóágazata a magas színvonalú technológia, a biztonságtechnika. Ha egy cégben ez jelen van, akkor látszik, hogy van jövőképe. Azoknál a cégeknél, ahol van éves beruházási büdzsé, ott ez működik. Azoknál a vállalatoknál azonban, amelyek csak a működési költségeket képesek finanszírozni, ott erre nincs mód. Éppen ezért mozdult el a G4S is a nagy iparvállalatok irányába ebben az üzletágban, hiszen nem csupán vagyon- és tűzvédelmi rendszereket tervezünk és telepítünk, hanem oltórendszereket is. A spinkler rendszerek alkalmazását immár tíz éve jogszabály írja elő az új beruházásoknál. Jó példák vannak arra, hogy a gyengeáramú, az informatikai és az oltórendszerrel kapcsolatos szerelések egy kézbe kerülhetnek: a G4S ilyen megbízást nyert el a LEGO-tól a cég új, nyíregyházi gyárépítésén. A teljes rendszert mi terveztük, a kivitelezés jelenleg is zajlik. Itt annyi spinkler fejet építünk be, mint amennyit az egész országban felhasználtak egy évben az építőipari teljesítmény néhány évvel ezelőtti csúcsán.
– A lakossági piacon ezzel párhuzamosan milyen trend jellemző?
– Egyre inkább látszik az is, hogy a biztonságtechnika nem csak a nagyvállalati körben vált rutinszerű opcióvá, hanem a lakosság körében is. A válság ellenére a kis riasztórendszerek telepítése, ha nem is ugrásszerűen, de évről évre nő. Mindemellett a piacon minden évben zseniális újdonságok jelennek meg. A rendszerek amortizációja egy-két évben mérhető, vagyis egy hároméves technika ma már töredékáron szerezhető meg. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy előbb-utóbb az építőiparban is megindul a törvényszerű fellendülés, a szolgáltató cégeknek pedig ezekben az időszakokban kell résen lenniük, ilyenkor kell fejleszteniük. Én optimista vagyok, és bízom abban, hogy a közeljövőben – az utóbbi évek piaci nehézségei ellenére – a G4S forgalma és nyereségessége ismét növekvő tendenciát fog mutatni. Mindez azonban a gazdaság ciklikusságának, körforgásának természetes velejárója.
– Végezetül: a vagyonvédelmi piac egyik legégetőbb kérdése a vagyonőrök kötelező továbbképzése. Ön hogyan vélekedik erről?
– Az látható, érzékelhető a piacon, hogy a vagyonőri szolgáltatás színvonala csökkent. Több mint tíz évvel ezelőtt alig találtunk olyan vagyonőrt, pénzszállítót, akinek ne lett volna érettségije. A kötelező képzés bevezetésének módját illetően sokaknak vannak aggályai. A lényeg véleményem szerint azonban az, hogy ha minőségi szolgáltatást és stabil állományt akarunk, akkor az őröket oktatni kell.
– Akkoriban a legtöbben a rendőrségtől, határőrségtől, pénzügyőrségtől érkeztek a magánszektorba…
– Pontosan így van. Sőt, ex-katonát vagy -rendőrt jóformán nem is lehet a piacon találni. Ha a cégek többsége rövid távon gondolkodik, és csak pénzkérdést lát a kötelező továbbképzés kérdésében, az baj, mert ezzel konzerválják ezt az alacsony szolgáltatási színvonalat. A G4S nagy tömegben foglalkoztat vagyonőröket, éppen ezért a menedzsment különös figyelmet fordít arra, hogy mindenkor megfelelő szűrő mechanizmusokat építsen be a vagyonőrök kiválasztási folyamatába Egy olyan veszélyes üzemben, mint a biztonsági szakma, nem elhanyagolható a vezetők morális felelőssége sem. Az oktatás egy olyan terep, ahol a vezető közelebb kerülhet a dolgozókhoz, jobban megismerheti őket. Ez annál is inkább fontos, mert a biztonsági szakma az elmúlt években gyakorlatilag emberkereskedelemmé minősült. Ezekkel a bérekkel, ezekkel a körülményekkel ez gyakorlatilag a munkanélküliség előtti utolsó állomás. Ennek elkerülése érdekében tartom fontosnak, egy szakmailag felkészült, képzett vagyonőri állomány fenntartását. Ennek pedig a kötelező továbbképzés bevezetése lehetne az alapja.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Novák Csaba
