A büntetőeljárási törvény (Be.) várható módosításához kapcsolódva a koncepcionális változtatások szakmai megalapozását szolgáló konferenciát rendez a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Budapesten.
A nyáron elfogadott, 2013. július elsején hatályba lépő új Büntető törvénykönyvhöz kapcsolódva várhatóan az eljárási törvény is változik, az ezzel kapcsolatos kodifikációs munkálatokhoz akar szakmai javaslatokkal hozzájárulni a legfelsőbb bírói szerv és a központi bírósági igazgatás. Teszik ezt annak érdekében, hogy ne csupán az új anyagi jogi kódexet kiegészítő eljárási korrekciókra kerüljön sor, hanem az igazságszolgáltatás gyorsítását, hatékonyságának növelését is elősegítse az új szabályozás – közölték a szervezők az MTI-vel szerdán.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese és büntetőkollégiumának vezetője az MTI-nek elmondta: szeretnének elébe menni a kodifikációnak, időben jelezni, hogy bírói, illetve gyakorló jogászi szemszögből milyen jellegű módosítások indokoltak abban a törvényben, amely a büntetőjogászok legfontosabb, mindennapi munkaeszköze.
Évtizedek óta vannak törekvések, születnek újabb és újabb elképzelések az eljárások gyorsítása érdekében, de az eredmények elmaradtak a várakozásoktól. A bírák munkaterhe a rendszerváltás óta egyre csak nő, és ezt súlyosbítják az ítélkező munkához közvetlenül nem is kapcsolódó adminisztrációs, statisztikai jellegű kötelezettségek.
A bírónak a bizonyítás során szinte reprodukálnia kell a rendőri munkát, a nyomozást. A törvény szerint hiába az ügyész feladata a perben a vádlott bűnösségének bizonyítása, nem ritkán ezt is a bíró kényszerül elvégezni, hiszen ha nem kellően felderített a tényállás, akkor azt fellebbezés esetén a másodfok az elsőfokú bíróság mulasztásának tekinti, és új eljárásra utasít – fejtette ki a szakember.
Magyarországon a büntetőügyekben nyilvánvalóan túl sok a hatályon kívül helyezés, az eljárás megismétlése, ami rendkívüli módon elnyújtja az amúgy sem rövid eljárásokat, mi több, nem egyszer az „ügy halálát” eredményezi, hiszen az évek múlásával egyre csökken az esélye annak, hogy megnyugtató döntés születhessen – mondta Kónya István.
Ezért fontos lenne például, hogy ne a bíró, hanem a bűnüldöző hatóságok feladata legyen a bizonyítékok beszerzése, prezentálása a tárgyaláson, ha pedig ez elmarad, azt ne az elsőfokú, ténymegállapító bíróság terhére róják. Ugyancsak fontos, hogy a másodfokú bíróságok a jelenleginél szélesebb hatáskörben korrigálhassák az első fok esetleges hibáit annak érdekében, hogy ne kelljen visszaadniuk új eljárásra az ügyet, hanem – kicsit több munkával ugyan – másodfokon minél többet befejezhessenek, hiszen ezt célozta a kétfokú rendes jogorvoslati rendszer bevezetése – tette hozzá a kúriai vezető.
Mindezek miatt hasznos a csütörtökön kezdődő kétnapos szakmai konferencia, ahol egyebek mellett a törvényes vád, a bizonyítás és az elsőfokú ítéletek másodfokú felülbírálatának, hatályon kívül helyezésének gyakorlata kerül napirendre – mondta Kónya István.
Vadász Viktor bíró, az OBH munkatársa az MTI érdeklődésére elmondta: az Országos Bírósági Hivatal a kodifikációs munkában úgy vesz részt, hogy nemcsak reagál a szaktárca tervezeteire, hanem kezdeményezően is fellép. Ennek része, hogy az új Btk.-hoz kapcsolódó Be.-módosításhoz koncepcionális javaslatokat készítenek a Kúria szakmai irányításával az eljárások gyorsítása, a bírói munka hatékonyságának növelése érdekében.
A célkitűzések között szerepel, hogy a magyar bírák indoklási kötelezettségét, ami európai viszonylatban meglehetősen széles körűnek számít, csökkentsék. Továbbá, hogy bővüljön a mediáció (a kisebb súlyú bűncselekményeknél büntetőper helyett az elkövető és az áldozat közötti tevékeny megbánáson, jóvátételen alapuló megegyezés), hiszen ezzel sok időt és pénzt lehet megtakarítani, sikeres lezárás esetén pedig ez megnyugtatóbb az áldozat és az elkövető számára is, mint egy büntetőper – fejtette ki a szakember.
A konferencián számos kúriai és felsőbírósági bíró mellett legfőbb ügyészségi ügyészek és szaktudósok is tartanak előadást. A büntetőeljárási törvény átfogó megújítását szolgáló szakmai javaslatokat néhány héten belül eljuttatja az OBH a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.
Forrás: MTI
