A francia Le Figaro szerint a varsói NATO-csúcson a megosztottság mutatkozott meg az orosz fenyegetettséggel szemben, miután Lengyelországgal és a balti államokkal ellentétben a szövetség nem akarta olyan ellenségként megjelölni Oroszországot, amely ellen fel kellene fegyverkezni. A találkozón elhangzott nyilatkozatok azonban eltérnek a zárónyilatkozat tartalmától, s a NATO mégiscsak megerősíti a keleti-európai szárnyát mintegy négyezer katonával.
A Le Monde ezzel szemben azt emelte ki, hogy az egység, a határozottság és a párbeszéd volt a találkozó három kulcsszava, ahol a NATO-tagok bebizonyították, hogy képesek a konszenzusra. A szervezet számára az elrettentés és a védelem közötti egyensúly megtalálása a fő kérdés. A kelet-európai szárny megerősítése katonailag nem jelentős, miután „nem négyezer katona fogja megállítani az orosz tankokat, hanem politikai erődemonstrációként szolgál Oroszországgal szemben” — írta a Le Monde.
A La Libre Belgique című belga napilap cikkében a katonai szövetség és Oroszország között egyre erősödő feszültségről írt. A cikk szerzője szerint a keletről jelentkező veszély miatt szükséges összefogásról szólt a 27-ik csúcstalálkozó, amelyet Oroszország ukrajnai beavatkozása indokolt és az elmúlt időszak kalinyingrádi csapaterősítése tett időszerűvé. Moszkva agresszív lépésnek tartja a balti országok és Lengyelország védelmének erősítéséről szóló NATO-terveket, és válaszlépéseket helyezett kilátásba. A lap hangsúlyozza, hogy a NATO-tagországok nem egységesek Oroszország politikáját illetően, mert míg Amerika, Nagy-Britannia és Németország egyértelműen fenyegetettségről beszél, addig Franciaország szerint nincs sem keleti fenyegetés, sem ellenség.