Az aszimmetrikus hadviselés jelenti a legnagyobb kihívást Európában, Magyarországon pedig elsődleges feladat a jogszabályi környezet megteremtése ahhoz, hogy a honvédség hatékonyan és eredményesen járulhasson hozzá az ország biztonságához. A magyar állampolgárok biztonsága nem lehet pártpolitikai kérdés – jelentette ki a Biztonságpiacnak adott interjúban Simicskó István honvédelmi miniszter.
– Miniszter úr, melyek voltak a Honvédelmi Minisztérium szempontjából a legfőbb kihívások akkor, amikor tavaly szeptemberben kinevezték önt a tárca élére?
– Az elmúlt évben több mint egymillió migráns érkezett Európába – ebből 400 ezer Magyarországon keresztül –, ami az Európai Unió egészének nehéz feladatot jelentett. Számos országban láttuk, tapasztaltuk, hogy nem működött megfelelően a biztonsági rendszer. Ugyanakkor azt is, hogy a magyar katonák és rendőrök válsághelyzetben is helytálltak és megvédték hazájuk biztonságát. Embert próbáló időben kaptam a miniszterelnök úrtól a felkérést, ami minden körülmény esetén megtiszteltetés. A legfőbb feladat azóta is az új biztonságpolitikai kihívások hatékony kezelése. Minden eszközt be kell vetnünk annak érdekében, hogy hazánkban megelőzzük, megakadályozzuk a terrorcselekményeket. A legkritikusabb területeken állnia kell a fizikai határzáraknak, emellett mindenütt, ahol szükséges, fenntartjuk a katonai járőrtevékenységet a határokon és több város közterületén. A magyar állampolgárok biztonsága nem lehet pártpolitikai kérdés. Veszély esetén gyorsan kell reagálni, ehhez pedig az Alaptörvény módosítása szükséges. Korszerű szabályozás adta keretek között tudunk hatékonyan reagálni az új típusú veszélyekre.
– Hogyan értékeli a tárca teljesítményét 2015-re visszatekintve?
– Nehéz, de sikeres esztendőn vagyunk túl, amely számos feladatot rótt a katonákra, a kormánytisztviselőkre és a közalkalmazottakra. A feladatok szakszerű végrehajtásából valamennyien kivették a részüket. A Magyar Honvédség katonái a fizikai határzár kiépítésével egyedülálló módon megállították a hazánkon áthaladni szándékozó migránsok áradatát. Ezzel nemcsak a magyar állampolgárok biztonságát védték meg, de kivívták a társadalom tiszteletét és megbecsülését is. A számos feladat között külön említeném a sikerrel zárult baltikumi légtérrendészeti missziót. A Litvániából hazatérő magyar légierő 2015 szeptemberétől négy hónapon át vállalt felelősséget Lettország, Észtország és Litvánia légtérvédelméért, amivel hozzájárult a szövetség biztonságához. A misszió során a magyar vadászpilóták több mint 430 órát töltöttek levegőben, összesen huszonötször riasztották a magyar Gripeneket, ezenfelül pedig 101 gyakorlóriasztást kaptak.
– Hogyan és mely területeken változtak a Magyar Honvédség feladatai a migránshelyzet eszkalálódásával?
– A világ stabilitását fenyegető terrorizmus erősödése olyan kihívások elé állít minket, amelyek megkövetelik a gyors döntéseket és azok hatékony végrehajtását. Nagyon fontos, hogy a haza védelmével elsődlegesen megbízott honvédség minél könnyebben tudjon segíteni. A Magyar Honvédség jól szervezett, jól képzett állomány, ezért nagy hibának tartanám, ha eltiltanák a katonáinkat attól, hogy ne vállalhassanak részt az emberek biztonságának megőrzésében. Valószínűleg nem véletlen, hogy számos országban rendkívüli helyzetekben – például terrorfenyegetettség idején – a hadsereg felhatalmazást kap a biztonság erősítésére. Minden eszközt be kell vetnünk annak érdekében, hogy hazánkban megakadályozzuk a terrorcselekményeket, aki ennek gátat vet, az itt élők biztonságát veszélyezteti.
– Milyen azonnali, illetve stratégiai intézkedéseket, változásokat tesz szükségessé a Magyar Honvédségnél a megváltozott geopolitikai, illetve migránshelyzet?
– Ahhoz, hogy megfelelő választ adhassunk a kihívásokra, illetve hatékonyan léphessünk fel a legkülönbözőbb fenyegetésekkel szemben, korszerű, az arányosság és a szükségesség elvét szem előtt tartó szabályozásra van szükség. A migrációs válság kialakulás óta új világot élünk. Látni kell, hogy Európa számára a legnagyobb veszélyt jelenti az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés. Ez azt jelenti, hogy a terroristacsoportok a párizsi eseményekhez hasonló cselekmények elkövetésére képesek. Minden további lépés, intézkedések első követelménye, hogy a megfelelő jogszabályi környezet megteremtésével gyorsan lehessen reagálni.
– Melyek a Honvédelmi Minisztérium előtt álló legfontosabb feladatok és célok 2016-ra? Hogyan illeszkedik mindez a tárca hosszabb távú stratégiai célrendszerébe?
– Erősíteni, fejleszteni kell a Magyar Honvédséget. Fontos, hogy katonáink érezzék, megbecsülik őket. E célt szolgálja az új katonai életpályamodell és az ezt támogató illetményrendszer bevezetése, amelynek nyomán 2019 januárjáig átlagosan mintegy ötven százalékkal növekszik a katonák illetménye. Mindez a katonai pályát is vonzóbbá teheti a jövőben. Ugyanilyen lényeges katonáink ruházatának és felszerelésének fejlesztése, a haditechnikai eszközök korszerűsítése és a szükséges beszerzések mielőbbi felgyorsítása. A honvédelmi tárca támogatási főösszege 2022-re várhatóan nominálisan a 2016-os összeg kétszeresét is elérheti. Ez igen jelentős forrást jelent, amit a további fejlődésre lehet fordítani. Mindent meg fogunk tenni, hogy a haza védelmének ügyét, a honvédséget és annak új feladatvállalását nemzeti közösségünk magáénak érezze.
– Miniszter úr, hogyan értékeli hazánk szerepét és feladatait a NATO-ban? Melyek a legfontosabb – szövetségi vonatkozású – célok, előirányzott feladatok Magyarország számára 2016-ban?
– Hivatalosan nemrég fejezte be négy hónapos litvániai külszolgálatát a Balti Légtérrendészeti Szolgálat (Baltic Air Policing) 39., magyar váltása. Ez a küldetés igen jelentős, hiszen ennek során a Magyar Honvédség egyidejűleg volt képes a balti államok és Szlovénia légterének ellenőrzésére és védelmére, valamint a hazai feladatok maradéktalan ellátására is. Az elmúlt évben is számos alkalommal bizonyítottuk, hogy Magyarország megbízható NATO-szövetséges, elég a hazánkban tartott nemzetközi hadgyakorlatokra gondolni, amelyekben a szövetséges nemzetek mellett a Magyar Honvédség katonái is aktívan részt vettek. A diplomáciára is nagy hangsúlyt helyezünk, fontosnak tartjuk a NATO-tagállamokkal és az Amerikai Egyesült Államokkal való szoros és hatékony együttműködést. Emellett közel ezer magyar katona van jelenleg külszolgálaton különböző missziókban a világ legkülönbözőbb pontjain Afganisztántól, Irakon és Cipruson át a Nyugat-Balkánig.
– Saját tapasztalataink szerint szakmai és társadalmi szinten is mutatkozik igény a kötelező sorkatonai szolgálatra. Foglalkozik-e a tárca azzal, hogy újra bevezeti a kötelező szolgálati rendszert, akár egy modern keretrendszerben?
– Magyarországon a hatályos jogszabályok értelmében békeidőszakban nincs sorkötelezettség. Orbán Viktor miniszterelnök úr az év elején elmondta: nincs napirenden a sorkatonai szolgálat ügye. A célunk az, hogy az önkéntes alapon szerveződő tartalékos rendszerünket valós képességekkel és széles társadalmi bázisra építsük. A tartalékos rendszert területvédelmi alapon az önkéntesség elvének figyelembevételével tervezzük felépíteni, szélesíteni. A fiatalok felé nyitva szeretnénk a honvédelmet tényleges nemzeti üggyé fejleszteni.
(Interjúnk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
