A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági válság ellenére is rekordot döntöttek tavaly a globális védelmi kiadások, az európai NATO-tagországok azonban még mindig nem teljesítik a szövetség által a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot – áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) éves jelentésében.
A patinás hadászati-védelmi kutatóintézet által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2021) kimutatja, hogy a globális védelmi kiadások reálértéken 3,9 százalékkal 1830 milliárd dollárra emelkedtek 2020-ban. Az 524 oldalas tanulmány szerint továbbra is az Egyesült Államok költi messze a legtöbbet védelemre: az amerikai katonai költségvetés tavaly a védelmi célokra fordított globális összeg 40,3 százalékát tette ki.
Ázsiában is folytatódott a védelmi kiadások emelkedése, bár az előző évinél valamivel lassabb ütemben: az ázsiai országok katonai célokra 4,3 százalékkal többet költöttek 2020-ban, mint 2019-ben. Tavalyelőtt 4,6 százalékkal emelkedtek a földrész védelmi kiadásai. Az IISS londoni elemzői kiemelik ugyanakkor, hogy Ázsia részaránya tíz év alatt meredeken emelkedett: 2010-ben az ázsiai gazdaságok az akkori globális védelmi kiadások 17,8 százalékát adták, ez az arány azonban tavaly már 25 százalék volt.
Az emelkedéshez Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben. A kínai védelmi költségvetés 2020-ban 5,2 százalékkal nőtt, és ez nominálértéken számolva nagyobb kiadásnövekedést jelentett, mint amennyivel az összes többi ázsiai ország katonai ráfordításai emelkedtek tavaly – áll a londoni elemzőműhely éves jelentésében. A tanulmány kiemeli, hogy az amerikai és a kínai védelmi költségvetés tavalyi emelkedése a globális katonai kiadások éves növekedésének csaknem a kétharmadát adta.
Az IISS csütörtöki jelentése szerint az 1830 milliárd dolláros tavalyi globális védelmi ráfordítás a világgazdasági szintű GDP-érték 2,08 százaléka volt a 2019-ben mért 1,85 százalék után. Az európai NATO-országok együtt számolt védelmi kiadásai azonban továbbra sem érték el a szövetség által célként kitűzött két százalékos GDP-arányos minimumot, annak ellenére sem, hogy a koronavírus-válság miatt a 28 európai NATO-tagállam együttes hazai össztermékének értéke a kutatóintézet becslése alapján átlagosan 7 százalékkal csökkent tavaly.
A londoni elemzőközpont számításai szerint az európai NATO-tagországok hazai össztermékük átlagosan 1,64 százalékát költötték védelemre 2020-ban, bár ez is növekedést jelent: 2014-ben ez az arány 1,25 százalék, 2019-ben 1,52 százalék volt.
Az IISS tanulmánya kiemeli, hogy az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai reálértéken számolva tavaly csaknem 20 százalékkal meghaladták a 2014-es szintet, és a hazai össztermékhez mért kiadási arány 2020-ban a legmagasabb volt 2009 óta.
