Szerdai ülésén a kormány Francois Hollande államfő mandátumának utolsó költségvetési tervezetét fogadta el. Az ellenzék és a szakértők is bíráltak azt a jövő tavaszi elnök- és parlamenti választások előtt.
Ebben az adócsökkentések és a munkahely-teremtési, oktatási és a terrorizmus elleni küzdelem keretében a közbiztonsági költségek növelése mellett a pénzügyminisztérium úgy látja, be tudja tartani Brüsszelnek tett ígéretét, miszerint jövőre 2,7 százalékos lesz a GDP-arányos költségvetési hiány. Ezt azonban a kormány egyik háttérintézménye, a költségvetési tanács nem tartja valószínűnek.
A jobboldali ellenzék, amely a felmérések szerint szinte biztos abban, hogy megnyeri a hét hónap múlva esedékes választásokat, azzal vádolja a kormányt, hogy a kiadások növelésére és adócsökkentésre építő választási tervezetet készített.
„A büdzsé hiteles és komoly” – idézte a kormányülést követően Stéphane Le Foll kormányszóvivő az államfő szavait. „Igaz, hogy egy tervezetet mindig lehet vitatni, de eddig, az elmúlt négy költségvetésben teljesítettük a kötelezettségvállalásainkat” — tette hozzá a politikus.
Michel Sapin pénzügyminiszter szerint is tartható lesz a Brüsszelnek tett valamennyi ígéret, a 2,7 százalékos lesz a GDP-arányos költségvetési hiány és az 1,5 százalékos gazdasági növekedés.
Több nemzetközi szervezet is felfelé módosította a közelmúltban a Franciaországot érintő előrejelzéseit. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1,3, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,2 százalékos növekedéssel számol jövőre.
A pénzügyminiszter korábban már jelezte, hogy az egymilliárd eurós személyijövedelemadó-csökkentés jövőre mintegy ötmillió középosztálybeli háztartást érint.
A jövő évi költségvetési tervezetben a francia kormány 381,7 milliárd eurót tervez elkölteni, ami 7,3 milliárddal több mint idén. A plusz kiadásokat a társadalombiztosítási büdzsé csökkentéséből és az adócsalás elleni közdelemből kívánja előteremteni.
